Elérhető a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisa

2021. március 4., csütörtök, Történelmünk

A kommunizmus áldozatainak emléknapja, február 25-e óta elérhető a Szovjet­unióba elhurcoltak Magyar Nemzeti Levéltár által közzétett adatbázisa. A közel 682 ezer fogolykarton adatbázisában jelenleg a legfontosabb személyes adatok alapján lehet keresni a hozzátartozókra, és megtekinthetők a kartonok orosz nyelvű másolatai is. A 681 955 kartont és 1 363 910 felvételt tartalmazó adatbázis régóta várt információs kárpótlás az áldozatok és hozzátartozóik számára.

  • A dálnoki Kovács Imre őrvezető kartonjának előlapja. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
    A dálnoki Kovács Imre őrvezető kartonjának előlapja. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár

Az adatbázist a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján mutatták be az Emberi Erőforrások Minisztériumának tükörtermében. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta: a kommunizmus áldozatainak emléknapján azokra emlékezünk, akiket a vörös diktatúra megfosztott az emberhez méltó élet reményétől is. A kommunista diktatúra olyan totális hatalomra törekedett, amely nem elégedett meg csupán a test feletti hatalommal, hanem a lelkek, az emberi szellem felett is át akarta venni az uralmat. Kitért arra, hogy a második világháború alatt szovjet hadifogságba kerültekről, az elhurcolt civilekről, a „malenykij robotra” kényszerítettekről tilos volt beszélni a diktatúra évtizedeiben. A hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy az áldozatok emlékét kitöröljék a nemzeti, sőt, a hozzátartozói emlékezetből is – mutatott rá.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: a kommunista diktatúra több mint négy évtizeden keresztül tartotta rettegésben a magyarságot. A 21. században, a mai szabad, demokratikus körülmények között nehéz elképzelni, milyen volt, amikor éjszaka jött az emberért a fekete autó, amikor indok nélkül évekre internálhattak vagy bebörtönözhettek bárkit, amikor ártatlan embereket kínoztak és gyilkoltak meg.

Emlékeztetett arra, hogy február 25-én minden évben a kommunizmus áldozataira emlékezünk, ugyanis 1947-ben ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, aki látva a hazájára leskelődő veszélyt, következetesen kiállt a kommunisták ténykedése ellen. Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, ahol ekkor már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban – mondta Kásler Miklós, majd hozzátette: ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulagra, és több százezren soha nem tértek vissza.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kutatásaik és a fellelhető iratok szerint több mint 800 ezer elhurcolt magyar állampolgárról tudni.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta, ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történetében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok is. Beszámolt arról, hogy a kartonokon szereplők azonosítása jelentette a legnagyobb feladatot, mivel az adatsorokat a legtöbb esetben magyarul nem tudó szovjet katonák töltötték ki, az adatfelvétel pedig minden esetben kézírással történt. Az orosz félnél őrzött hatmillió európai és ázsiai fogolykartonból válogatták ki a most nyilvánosságra hozott magyar kontingenst – a magyarok áldozatvállalásának nagysága a számok arányaiból is világosan látszik. Közölte, hogy az adatok átvételét követő egy éven belül sikerült hozzáférhetővé tenni azokat mindenki számára, ugyanis 2021. február 25-től elérhető az AdatbázisokOnline felületén.

Az oldalon közöltek szerint a Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-ai megállapodása alapján került az utóbbiban őrzött, a II. világháború alatt és után a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.

2019. december végéig csaknem 682 ezer nyilvántartó karton másolatát adták át, valamint elkészítettek egy orosz nyelvű, cirill betűs adatbázist is, amely a nyilvántartó kartonokon szereplő, az egyes személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a hadifogolyként nyilvántartottak vezeték- és keresztnevét, születési adatait, nemzetiségét, a fogságba esés helyét és idejét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve ha az illető meghalt a hadifogolytáborban, akkor annak időpontját és okát is.

Példaként beírtuk a Dálnok keresőszót, s a rendszer 357 találatot adott ki a másodperc töredéke alatt. Ebből néhány Dálnok vezetéknév, de zömmel Dálnok településről származott elhurcoltak kartonjai kerültek ki. Találomra kiválasztottunk egyet: Kovács Imre őrvezető, 1915-ben született Dálnokon, amely most Romániához tartozik. Nyilvántartásba vételi neve: Ковач Имре. Nemzetisége magyar, beosztása őrvezető, születési helye Dálnok (Дальнок), születési éve 1915. Fogságba esésének helye Magyarország, Sopron, időpontja 1945. 05. 15. Távozásának dátuma 1948. 05. 14. (Érdekes módon pont három évet volt fogoly – szerk. megj.) A fogolytábor száma: 148/8. A fogoly nyilvántartási száma: 01153183. Az adatokhoz csatolták az illető kartonja elő- és hátlapjának képét.

Az adatbázis elérhetősége: https://adatbazisokonline.hu/gyujtemeny/szovjetunioba-elhurcoltak.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 637
szavazógép
2021-03-04: Család - :

Gyermekeink

2021-03-04: Történelmünk - :

Az olmützi oktrojált alkotmány (1849. március 4.)

A február 26–27-i kápolnai csatát követően Windisch-Grätz tábornagy, cs. kir. fővezér túlzott optimizmusról tanúskodó hadijelentést küldött az Olmützben tartózkodó császári udvarba a magyarok vereségéről. E hadijelentés hibás következtetésekre ragadtatta az udvari köröket, amelyek elérkezettnek látták az időt az alkotmányosság és abszolutizmus között folyó küzdelem végleges rendezésére. Ezt már csak azért is szükségesnek érezték, mert a Kremsierben ülésező osztrák Birodalmi Gyűlés időközben kidolgozta a maga viszonylag demokratikus, liberális alkotmánytervezetét. Ezt I. Ferenc József császár és kormánya elfogadni nem akarta, nyíltan elvetni nem merte. Ezért az uralkodó – Schwarzenberg miniszterelnök és a miniszterek javaslatára – úgy döntött, hogy ő maga ad alkotmányt népeinek.