Az akkori ifjak a szabadság közelségét megérezve a nemzeti hagyományokat nem feledve juttatták érvényre az igazságot, és minden áldozatra készek voltak a modern Magyarországért – tette hozzá. A politikus hangsúlyozta: Vasvári Pál e nemzedék vezéralakja volt, és jelentős részben neki köszönhető, hogy a forradalom vérontás nélkül győzhetett. Vasvári Pál a nemzeti érdekek védelmét pártkérdésen felüli ügynek tekintette, ami most, a világjárvány idején újra érvényes gondolat. Vannak ugyanis, akiknek ilyenkor sem számít az egység, ha a hatalom megszerzéséről van szó – tette hozzá. A képviselő szerint ma azok tekinthetik magukat Vasvári Pál szellemi örököseinek, akik nem felejtik a múltat, és felismerik azokat, akik mindig csak elvesznek a magyarságtól, de sosem adnak semmit.

Lomnici Zoltán, az egyesület Vasvári Pál-díjának egyik kitüntetettjeként kiemelte: saját kitüntetései közül e díjat tekinti a legbecsesebbnek, mivel azok kaphatják, akik a külhoni magyarokért dolgoznak. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke emlékeztetett arra: 1849-ben Vasvári Pál a székelyek segítségére sietve, a román martalócok elleni harcban esett el. Romániában ezért a mai napig háborús bűnösnek tekintik, és az emlékét ápoló magyarországi látogatókat az ottani hatóságok az utóbbi években is zaklatták – fogalmazott. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarok szabadsága most sincs biztonságban, és ma is veszélybe kerülhet, aki ezt az ügyet felvállalja. Börtönben ül még az a két székely politikai fogoly is, akiket azért ítélt el a román bíróság, mert kifejezték a ragaszkodásukat a magyar nemzethez – tette hozzá.

Bauer Ferenc és Tóth Kálmán, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnökei a rendezvényen elmondták, hogy 2010 előtt a városvezetés elzárkózása miatt Budapesten nem lehetett szobra Vasvári Pálnak. 2009-ben viszont a pestszentimrei református templom kertjében az erdélyi Körösfő ajándékaként már fölállíthatták annak a kopjafának a másolatát, amely a kalotaszegi faluban, halálának helyszínétől nem messze őrzi Vasvári Pál emlékét.