JegyzetHáztáji disznót, mindannyiunk egészségére

2021. március 16., kedd, Gazdakör

Visszakozott az agrártárca, s a kormánnyal egyetemben lemondott arról, hogy életbe léptesse azt a rendelettervezetet, mely korlátozta volna a háztáji gazdaságokban hizlalható sertések számát, a bűvös számot ötben állapítva meg. Örvendenek a kisgazdák, úgy értékelik, végre valaki az ők szavukat is meghallgatta, figyelembe vette a döntéshozatalban.

De vigyázat, a háború folytatódik, ez csak egy csata volt a küzdelemben, amelyet a háztáji gazdaságok, a kistermelők és a nagy kereskedelmi farmok érdekeltjei vívnak.

Utóbbiak nem adják fel. Készülnek az újabb csatára, „bizonyítékokat” hoznak, hogy a sertéstenyésztő kisgazdák az ország gazdaságára – a sertéságazatra – veszélyt jelentenek, kockáztatják az élelmiszer-biztonságot is. A „legalaposabb” érv, hogy az afrikai sertéspestis – amely az utóbbi években valóban megtizedelte a sertésállományt – terjedésének fő felelősei a kisgazdák. Mert nem tartják be a szabályokat, nem elővigyázatosak, nem stimmel az állatnyilvántartásuk, és horribile dictu, szörnyű kimondani: jövedelmük van a sertések után.

Ami igaz, az igaz, a felsorolt bűnök részben igazak – egyeseknél, mert a gazdák többsége kötelességtudó –, a háztájiakban van gond a tartásmóddal, az állatnyilvántartással, az állatjóléti előírásokkal. De nem ezek adják a kereskedelmi farmok támadásának fő alapját. Az a főbenjáró bűn, hogy ezeknek a kis „farmoknak” jövedelmük származik a sertésnevelésből – ezzel anyagilag „károsítják” a nagy sertésfarmokat. Ezt a bevételkiesést pedig mindenáron ki kell küszöbölni.

A sajtó széles teret szán ennek az ellentétnek. Közérdekű kérdés, növeli a nézettséget, olvasottságot, a „népszerűségi mutatót”. A baj csak az, hogy leginkább a kereskedelmi farmok, érdekvédelmi szervezeteik (anyagi és befolyás szempontból is) tekintélyes személyiségei mondják el véleményüket. A kisgazda szóhoz sem jut. Ha mégis, azokat szólaltatják meg, akik nem tudják véleményüket megfogalmazni, képtelenek szópárbajban kiállni az ellenféllel.

Minap az egyik tévéadóban mondták: a unióban Románia az utolsó ország, ahol engedélyezett a háztáji sertéstartás, ezen a téren fel kell zárkózni az uniós irányvonalakhoz. Különben is, könnyen véget lehet vetni a gazdasági farmok és a háztáji gazdaságok közötti konfliktusnak. Utóbbiak mondjanak le a sertéstartásról, ez a béke záloga – mondta az egyik nagyokos.

Igen, hiszen ez a végső cél. Ne együk tovább a gabonán, pityókán, kerti zöldön nevelt egészséges disznó húsát, szalonnáját, zsírját, kolbászát. Inkább áruházból vegyünk tápozott, gyógyszerezett sertéshúst, terméket. És még jó lenne, ha mindez belföldi farmokról származna. Nem így van, a hazai nagy sertésfarmok nem képesek ellátni az országot, sok esetben saját vágóhídjaikon, húsfeldolgozóikban is importból származó élő állattal, nyersanyaggal dolgoznak. Ez az, amiből egyre kevesebben kérnek. Tehát engedjék a háztáji disznótartást, mindannyiunk egészségére.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 638
szavazógép
2021-03-16: Gazdakör - Bokor Gábor:

Teret hódítanak a gyógynövények

Egyre több háromszéki gazda érdeklődik a gyógynövénytermesztés iránt. Sok esetben egy egészségesebb életmódra való átállás okán fordulnak a gyógynövények és az ezekből készült termékek – teák, tinktúrák, kenőcsök, egyebek – felé. Mások a kisebb felületű mezőgazdasági területek hasznosítása érdekében termelnének gyógynövényeket – a gyógynövénykultúrák esetében már tíz árra is kérhető területalapú támogatás. Helyi szinten nemigen van lehetőség az ágazati szaktanácsadásra, így a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének háromszéki falugazdászai Székelykeresztúron – amely környékén hagyománya van a gyógynövények termesztésének – tájékozódtak a gyógynövénytermesztés lehetőségeiről, beleértve a feldolgozást, értékesítést is. A falugazdászok korábban Demeter Ferenc mikóújfalusi polgármesterrel is egyeztettek, az elöljáró szerint az Olt mente megfelelne a célnak.
2021-03-16: Gazdakör - Incze Péter:

760 millió euró gazdaságok korszerűsítésére (Vidékfejlesztés)

A Gazdakörben már szóltunk arról, hogy Adrian Oros agrárminiszter az Agro TV-ben bejelentette az összeget, amelyet a kétéves átmeneti időszakban kiírnak a gazdaságok korszerűsítését célzó 4.1-es intézkedésnél. A pályázható összeg számottevő, összesen 760 millió euró a két év alatt. A miniszter szerint változás is lesz, hat fejezettel, külön-külön pályázható kerettel indul majd a pályáztatás május-június tájékán.