A reformáció ünnepe

2008. október 31., péntek, Máról holnapra

A világ protestáns egyházai október 31-én ünneplik a reformáció napját, s a történet kezdete Luther Márton híres pontjai kiszögezéséhez vezethető vissza, s majdnem fél évezredet kell visszaugranunk a történelemben, hogy megértsük a katolikus páterből lett hitújító szándékait, a wittenbergi székesegyház már akkor is ódon bejáratára kifüggesztett 95 pontok eszmei és erkölcsi üzenetét. A gesztus megváltoztatta Európa arcát, s teljesen új etikai rendet vágott az elmocsarasodott egyházi gondolkodás középkori nádasában.

Igaz, ez a gesztus évtizedeken át tartó háborúkat, nyomort és végtelen szenvedéseket is zúdított a kontinensre, de az többé már nem lehetett az, ami korábban volt. Aztán jöttek Luther után a többiek, Münzer Tamás, Melanchton, Zwingli, Kálvin János, Szervét Mihály, Orániai Vilmos s a mi hitújítóink, a bibliafordítók, zsoltárírók, Szenczi Molnár Albert, Károlyi Gáspár, Blandrata György, Dávid Ferenc és az új hit védelmében kardot emelő Bocskai fejedelem, az érte munkáló Bethlen Gábor, a Rákócziak.

A magyarországi és erdélyi reformáció nem járt oly véres tragédiákkal, mint a franciaországi, németföldi, de az áldozatokat itt is meg kellett hozni, hiszen elég a gályarabságot szenvedett protestáns prédikátorokra, az egyházalapító Dávid Ferenc dévai várfogságára gondolnunk, mégis valami pozitív mérleg állítható fel a régi és az új birkózásának eredményeképpen: a magyar nyelv, a nemzeti művelődés térhódítása, mert ne feledjük el, hogy az arkangyali indulattal prédikáló protestáns papok ellenében a katolikusoknak is ki kellett termelniük magyar nyelven szóló ékesszólóikat. Elsősorban, nyilván, Pázmány Péterre kell gondolnunk.

Egyházi villongások Magyarországon és Erdélyben is voltak, de ezek nem hasonlíthatóak a nyugati véres leszámolásokhoz, a Szent Bertalan-éjszakákhoz, az iszonyú pusztításokat eredményező vallásháborúkhoz. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy jó négyszázötven esztendőknek előtte az első igazi vallásbékét az erdélyi Tordán hirdették meg először, mely toleranciát, kölcsönös elismerést és tiszteletet hirdetett a felekezetek között, s ezt — kisebb incidensektől eltekintve — máig érvényesnek és kötelezőnek tartják a különböző hitű közösségek. S ha voltak is torzsalkodások, azok mifelénk egy-egy helyi vitára mérséklődtek, s nagyobb bajokat csak a Habsburgok kezdeményezte erőszakos rekatolizációs törekvések okoztak. Minálunk egyazon városok főterein, belvárosaiban, egymás szomszédságában állottak a felekezetek büszke vagy szerényebb templomai, s megfértek egymás mellett egyházaink híres skólái is: Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Székelyudvarhely. Ezt az egyensúlyt csak a külső erők és szándékok tudták néha kikezdeni, különben megmaradt az egyetértés és a kölcsönös tisztelet. Még abban is, ahogyan felekezeti iskoláikba fenntartás nélkül fogadták be a más hiten levő ifjakat.

Mondom, a béke máig tart, s két évtizede még az együttműködés is szemmel láthatóan felerősödött, hiszen mi, erdélyi magyarok — legyünk római katolikusok, kálvinista reformátusok, unitáriusok, evangélikusok vagy éppen kisegyházakhoz tartozók — csak együtt léphetünk fel és küzdhetünk identitásunk védelmében.

Ezért közös ünnep számunkra a reformáció ünnepe, ahogyan közös a csíksomlyói búcsúnk is.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 90
szavazógép
2008-10-31: Közélet - x:

Kilakoltatnak

Október 15-én iktatott, de csak 29-én kézbesített levélben értesítette szerkesztőségünket a megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor, hogy az általa irányított testület nem hosszabbítja meg a szerkesztőségünkkel kötött szerződést, és felszólított, december 15-ig költözzünk ki a néhány éve tulajdonukba került, de egykor a megyei lapok számára épült székházból. Tette ezt úgy, hogy az épület sorsáról egyelőre nem született megyei tanácsi döntés, szakbizottság vizsgálta, hogy eladás vagy bérbeadás, esetleg más intézmény ideköltöztetése lenne megfelelőbb az önkormányzat számára.
2008-10-31: Közélet - Váry O. Péter:

Román ellenkezés, RMDSZ-es tartózkodás (Sepsiszentgyörgyön nem lesz népszavazás)

Heves vita zajlott a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tegnap délutáni ülésén a testület MPP-s frakciója által kezdeményezett, a megye közigazgatási területének módosítására vonatkozó népszavazási határozattervezetről. A román képviselők egymást túllicitálva támadták a tervezetet, az RMDSZ részéről az autonómia szükségességét aláhúzó, de a határozattervezet e formájában történő beterjesztésének helyességét vitató érvelések hangzottak el.