Holtak arca fölé

2008. november 1., szombat, Máról holnapra

Amikor elindulunk november elsején rozsdás-avaros, néha havas, jeges úton a kegyelet krizantémcsokraival, mécsessel, gyertyával a temetőink felé, olyankor betölti szívünket valami fönséges érzés, lelkünket áthatja a csöndes áhítat, szeretet, és mintha velünk jönnének, kezünket fogva mindazok, akiket szerettünk, akik már megelőztek bennünket ezen az úton…

Megyünk, hogy meggyújthassuk gyertyáinkat, elhelyezhessük virágcsokrainkat, hogy könnyeinket hullathassuk a holtak arca fölött, apáink, nagyapáink, anyáink, ükanyáink, ükapáink, vagy akár testvéreink, élettársaink, gyermekeink domboruló sírhantjára, de mindazokért az ismeretlen, jeltelen sírban nyugvó őseinkért és hőseinkért is ellobbantunk egy lángocskát, elhelyezünk egy szál virágot, akik értünk éltek, majd haltak hajdanán…

És megyünk, hogy kegyeletünket leróva emlékezhessünk és emlékeztessünk. Hogy tudatosuljon bennünk: az értelmetlennek tűnő, rettegett halál, amely mindig túl korán érkezik, velejárója életünknek. Az életünk is, akár a gyertya, ha egyszer lángra lobbant, ki is fog égni, hamvadni, aludni. Addig ég, amíg táplálja a ,,kanóc", az életerő, a reménység, a hit, a bizalom, a szeretet — majd az emlékezés…

Tudom, lehajtott fejjel mész, testvérem, a kegyelet helyei felé, s bizony el-elgondolkodsz az élet értelmén, vagy értelmetlenségén tűnődsz, mert sokszor azt hiszed, úgy érzed, úgy látod, a halálba torkolló élet mit sem ér, mindhiába a küzdelem, a sok-sok harc, a szenvedés, de még az öröm, a boldogság is, mert végül mindenképpen te leszel vesztes és a Halál a győztes…

De vesd tekintetedet az ég felé is, mert szeretteid, halottaid arca nemcsak abból a hantból néz vissza rád, amely fölé éppen hajolsz, nemcsak az a föld, amelyen éppen állsz, hanem a fejed fölött ragyogó csillagos égről is, mi több: a csillagos ég maga az az Arc, mely előtt most fejet hajtasz, melyet oly régóta keresel. Mert onnan jön a gondviselés, mert szeretteid szellemi ereje árad beléd, amíg csak élsz és emlékezhetsz…

Így állj meg tehát a temetők sírhantjainál, így gyújts gyertyát, így helyezd el virágaidat, így ródd le kegyeletedet, vigyázva, észrevéve, megértve, hogy életednek nemcsak hosszúsága van, hanem mélysége is. És így imádkozz a holtak arca fölött…

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye az iskolakezdésről?







eredmények
szavazatok száma 1036
szavazógép
2008-10-31: Közélet - Szekeres Attila:

Külföldi hírek

Svájc — a követendő példa
Követendő példaként állította Svájcot a kelet-közép-európai országok elé Sólyom László. A nyelvi jogok érvényesülése Svájcban és különösen az anyanyelvhasználat joga olyan példa, amelynek követését Kelet-Közép-Európában kívánatosnak tartjuk ― jelentette ki a magyar köztársasági elnök tegnap az alpesi ország fővárosában az államszövetség elnökével folytatott megbeszélése előtt. Mint fogalmazott, mintát jelent a magyar nemzet számára az a mód és az a gyakorlat, ahogy Svájc az emberi jogokat érvényesíti, beleértve a kisebbségi jogokat. Hangsúlyozta, hogy az azonos nyelvű, azonos történelmű, kultúrájú és identitású emberek kulturális értelemben egységes nemzetet alkotnak.
2008-11-01: Közélet - x:

Holnap halottak napja

Meghonosodott szokás szerint ma emlékezünk meg elhunyt szeretteinkről
Albert Levente felvétele