Ez az első állami felmérés a magyar fiatalok között, és erre szeretnék építeni a következő kormány ifjúságpolitikáját is. Kovács Péter szerint a magyar fiatalok jövőképe pozitívnak mondható, 47 százalékuk úgy gondolja, hogy jövőre jobban fog élni, és 35 százalékuk szerint legalább ugyanúgy él majd, mint az idén. De míg a román fiatalok 77 százaléka elégedett az iskolázottságával, addig a magyar fiatalok esetében ez az arány csupán 52 százalékos, tehát érződik a teljes körű anyanyelvű oktatás hiánya és a diplomások elvándorlása. A jövedelmével országos szinten elégedett 45 százalék, Erdélyben 39 százalék, a magyar fiatalok körében 35 százalék. Politikai téren a magyar fiatalok 30 százaléka érzi úgy, hogy valamelyik párt képviseli az érdekeit, ezek közül 80 százalék az RMDSZ-t nevezte meg. Ha a jövő vasárnap választások lennének, a magyar fiatalok 36 százaléka biztosan elmenne szavazni, a biztos pártválasztók 66,8 százaléka az RMDSZ-re, 12 százaléka az MPP-re, a többi pedig román pártra pecsételne, vagy még bizonytalan. A kivándorlási kedv csökkent: 2000-ben a magyar fiatalok 74 százaléka akart Magyarorszá­gon munkát keresni, ma ez a szám 40 százalék alá csökkent, és inkább Németország, Ausztria, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok a cél. Növekvőben van a hazatelepedők száma is.

Iskolák és tankönyvek kellenek

A következő évek nagy feladata lesz a magyar nyelvű oktatás minőségének javítása, ennek érdekében tovább kell fejleszteni az önálló magyar iskolahálózatot, mélyreható módon át kell gondolni a magyar oktatási rendszert, és — a tanügyi törvény módosítása által — radikálisan bővíteni kell az anyanyelvű oktatást érintő jogokat — jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök tegnap Kolozsváron a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők országos tanácskozásán. Az RMDSZ alapvető célkitűzésének tekinti, hogy évente legalább egy magyar iskolát hozzon létre, de el kell érni azt is, hogy a román nyelvet első osztálytól tizenkettedikig külön program és sajátos tankönyvek alapján oktassák a magyar diákoknak. Ezt az 5—8 osztályosok számára a jelenlegi törvény is lehetővé teszi, de nincs megfelelő tankönyv, nem ösztönző a megírásuk. A minőségi oktatáshoz tartozik a pedagógusok bérezése is, ennek növelése és differenciálása az új kormány egyik első feladata kellene hogy legyen. A konferencián felszólaló szakemberek szerint — a magyar tankönyvek mellett — a legnagyobb gondot főként a szakképzett tanerő hiánya jelenti, bár az elmúlt években e tekintetben is jelentős javulás volt tapasztalható.

Hétfőtől sztrájk

Eredménytelenül zárultak tegnap a kormány öt minisztere és a négy nagyobb tanügyi szakszervezet közötti tárgyalások, így hétfőn már több iskolában és egyetemen lesznek lyukas órák: a főként felsőfokú oktatókat tömörítő Spiru Haret érdekképviselet tagjai beszüntetik a munkát. A többiek a fokozatos tiltakozás mellett döntöttek: november 10-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, és csak 18-án általánosat. A megbeszélésen a közigazgatási és egészségügyi bizalmik is részt vettek, előbbiek november 13-án, utóbbiak 20-án lépnének sztrájkba. A feleknek tegnap egyetlen kérdésben sikerült megegyezni: abban, hogy szükség van az állami alkalmazottak egységes bérezési törvényére, mivel a kiáltó különbségeket szabályozni kellene. Jelenleg a költségvetés különböző ágazatainak javadalmazása nem összehangolt, a fizetési rács 1-től 70-ig terjed, holott az elfogadható mérték 1—15 lenne. A tanügyiek 50 százalékos béremelését áprilisra halasztó sürgősségi kormányrendelet tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Fiatalodik a frakció

13 évvel alacsonyabb az RMDSZ jelöltjeinek átlagéletkora a jelenleg tisztségben lévő képviselők és szenátorok korához viszonyítva. A 2004-ben mandátumot nyert honatyák 33 százaléka nem indul újabb mandátumért. A képviselőházi és szenátusi frakciók átlagéletkora jelenleg 55 év, ezzel szemben a jelöltek átlagéletkora nem haladja meg a 42 évet. Az RMDSZ külön választási honlapot is indított: http://parlament2008.rmdsz.ro