Csomortányi István elmondta: lejárt a Cîțu-kormány első száz napja, és a március 15-én kitűzött nemzeti jelképek miatt Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterére kirótt prefektusi bírságok azt mutatták meg, hogy halaszthatatlan a nemzeti szimbólumok és az anyanyelvhasználat kérdéseinek rendezése. Mezei János kijelentette: egyértelművé kell tenni a törvényeket, hogy a bíróságok ne értelmezhessék félre a jelképhasználati, anyanyelvhasználati kérdéseket, amiként jelenleg gyakran megtörténik. Közölte: amíg megszületik az új szabályozás, minden közterületről eltávolíttatott székely zászló helyett százat adományoznak magánszemélyeknek. Hozzátette: az EMSZ törvénymódosítási javaslatát az RMDSZ-szel és a többi nemzeti kisebbség parlamenti frakciójával is egyeztetik, az a cél, hogy a tervezetet valamennyi érintett magáénak érezze.

Csomortányi István a nyelvhasználati jogokkal kapcsolatos tartalmi kérdésekre is kitért. Megemlítette: úgy kell módosítani a törvényt, hogy ne csak százalékban, hanem abszolút számban is szabja meg azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a nemzeti közösségeket. Elfogadhatatlannak tartja, hogy míg egy ezerfős községben a kétszáz fős nemzeti kisebbséget megilletik az anyanyelvhasználati jogok, Kolozsvár 65 ezer fős magyar közössége nem használhatja anyanyelvét az önkormányzati hivatalokban. Kérdésre válaszolva azt is elmondta: az EMSZ képviselői az RMDSZ parlamenti frakciójában tevékenykednek ugyan, de nem érzi, hogy kormányon lennének. Megjegyezte: az RMDSZ egyetlen kormányzati tisztség betöltéséről sem konzultált velük, és a költségvetési törvénnyel sem juttatott fejlesztési támogatásokat az EMSZ-es polgármesterek által vezetett településeknek: miközben az RMDSZ-es vezetésű települések mintegy százmillió lejt kaptak helyi fejlesztésekre, az EMSZ-es polgármesterek által vezetett települések közül csak Szentegyházára jutott egy 1,2 millió lejes tétel.