NYUGDÍJBAN IS ÁTLAG ALATT SZÉKELYFÖLD. A nyugdíjasok száma csökkent – 2020-ban 5,1 milliónyian voltak, 29 ezerrel kevesebben, mint 2019-ben – , az átlagnyugdíj viszont jelentősen emelkedett tavaly Romániában: míg öt évvel ezelőtt még az ezer lejt sem érte el, 2020-ban 1500 lejre nőtt.
Az állami társadalombiztosítási nyugdíj átlaga 1450 lej volt tavaly, az értékek azonban térségenként jelentős eltérést mutatnak. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) éves adataiból kiderül, hogy míg Botoşani megyében 1152, Giurgiu megyében 1160, Vrancea megyében 1178 lej volt az átlagnyugdíj, addig Hunyad megyében 1925, Bukarestben 1831, Brassó megyében pedig 1720 lejre rúgott. Noha az országos statisztika a székelyföldi megyékre nem tért ki, a megyei statisztikai hivatalok adataiból az látszik, hogy az átlag alatt helyezkednek el. Hargita megyében az állami társadalombiztosítási nyugdíj átlagértéke 1351 lej volt tavaly, Maros megyében pedig 1365 lej (Kovászna megyéről nincs tavalyi adat). Nagy eltéréseket mutat a nyugdíjasok és a munkavállalók aránya is: országszinten 9 nyugdíjas jut 10 alkalmazottra, Ilfov megyében 4, de Teleorman megyében már 16, Giurgiu és Vaslui megyében 15, Botoşani megyében pedig 14. (Székelyhon)
71 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT A FERTŐZÖTTSÉG. Az oltási kampányt koordináló bizottság adatai szerint az év kezdete óta 2481 egészségügyi alkalmazott fertőződött meg koronavírussal, akiknek 81,3 százaléka nem volt beoltva. Ez húsznál kevesebb új esetet jelent naponta, 71 százalékkal kevesebbet, mint az oltási kampány kezdetén, amikor naponta mintegy 70 új fertőzést jegyeztek az egészségügyben. A megfertőződöttek 11,7 százaléka az első oltás utáni 20 napban kapta el a kórt, és csupán 0,5 százaléka a második oltás után több mint 20 nappal. Április 12-éig 291 812 egészségügyi dolgozó kapott meg legalább egy oltást, 261 435 pedig már mindkét dózist. (Főtér)
NAGYON NEM KELL ÖRÜLNI. A PISA-tesztek 2019 decemberében nyilvánosságra hozott eredményei alapján Románia Európa-szinten a legutolsó: a nyolcadik osztályt végzettek 44 százaléka funkcionális analfabéta, és matematikából alig 38 százalékuk írta meg az átmenő jegyet. Jött a világjárvány, és három iskolai félév elveszett – még Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter is elismerte, hogy az online oktatás behozhatatlan veszteségeket okozott sok diáknak –, ennek ellenére csoda történt, a nyolcadikosok próbafelmérőjén a résztvevők 65,6 százaléka írta meg az ötöst, közel húsz százalékkal több, mint a járvány előtti években. Ez legalábbis furcsa, hiszen egy mostani végzős alig néhány hétig járt iskolába az elmúlt 13 hónapban, az online oktatásból nagyjából egyharmaduk kimaradt, a résztvevők egyharmada nem sokat értett belőle, igazából csak az az egyharmad haladt, akiknek a szülők pótórákat fizettek. Ennek ellenére az utóbbi két félévben megnőtt a jó jegyek aránya a naplókban, a miniszter pedig úgy tesz, mint aki elhiszi, hogy ilyen jók az eredmények. (Adevărul)