A Vitézi Rend rövid története

2021. április 22., csütörtök, Történelmünk

A Vitézi Rend létrehozásának gondolata összefüggött azzal, hogy a vitézi tetteket Magyarország királyai nemességgel és földbirtokkal jutalmazták, viszont 1918 után, a király nélküli országban megszűnt a nemességadományozás lehetősége. A Vitézi Rend főként ennek az űrnek a betöltésére jött létre 1920-ban, és persze azért is, hogy életben tartsa azt a szellemiséget, amely a magyarokat ősidők óta képessé tette hazájuk megvédésére. 

  • A Vitézi Rend jelvénye – Szilasi József iparművész munkája
    A Vitézi Rend jelvénye – Szilasi József iparművész munkája

Az Országos Vitézi Szék a budai királyi várpalota Mátyás Termében tartotta első ülését Horthy Miklós kormányzó elnökletével 1920. szeptember 25-én. E napon írta alá a kormányzó gróf Teleki Pál miniszterelnök ellenjegyzésével a Vitézi Szék tagjainak kinevezését. A kormányzó „legmagasabb kézirata” kijelölte a Vitézi Szék vezérkarát és utalt annak feladataira. Tátrai Szilárd A Vitézi Rend első évtizedének története című tanulmányában (Hadtörténelmi közlemények, 110. évf., 1. sz., 1997) idézett a dokumentumból: „A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére szandai Sréter István tábornokot, magyar királyi honvédelmi minisztert, báró Nagy Pál altábornagyot, semjénfalvi Siménfalvy Tihamér nyugalmazott vezérkari testületbeli ezredest, tapolylucskai és kükemezei Bánó Kálmán alezredest, bilkei Lipcsey Márton őrnagyot, sepsibaczoni Toókos Gyula szolgálatonkívüli viszonybeli vezérkari testületbeli őrnagyot, Igmándy Hegyessy Géza testőrőrnagyot és Magasházy László századost, első szárnysegédet a Budapesten székelő »Vitézi Szék« tagjaivá kinevezem.”

Ezután a Vitézi Szék, mint testület, kidolgozta a működés megindításához szükséges irányelveket és szabályokat. Október 7-én létrehozták a Rend Széktartóságának irodaszervezetét. Négyessy László A Vitézi Rendről című tanulmányában (József Attila Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szeged, 1974) írta: „[a Rend] 1920. november 25-én határozatot hozott arról, hogy a vitézek részére vitézi jelvényt rendszeresít. Ugyanekkor megalkotta és a kormányzó ugyanezen az ülésen ünnepélyesen kiadta a Vitézi Rend szabályzatát. (…) Az 1920. december 11-i ülésen Toókos Gyula alezredes kapott megbízást az avatási szertartás kidolgozására, s ezen az ülésen határoztatott el az is, hogy a vitézi jelvény megalkotására az Országos Vitézi Szék pályázatot hirdet. A nagyközönség 1920. december 16-án ismerkedhetett meg a Vitézi Szék felhívásával a vitézi telekre jelentkezésről.”

A legelső, zárt körű vitézavatásra 1921. május 22-én, vasárnap került sor a budai királyi várkápolnában. Erről az eseményről Angelovics Helga írta Vitézavatások a két világháború között 1921–1938 című tanulmányában (Első Század, XIII. évf. 1., 2014. tavasz): „Az avatási ünnepség előtt a kormányzó a Mátyás-teremben kihallgatáson fogadta az első telekadományban részesített 24 Arany Vitézségi Érmes vitézt, akik szintén részt vettek a zártkörű vitézavatáson, jóllehet ekkor még nem lettek felavatva. (…) A kormányzó jobb oldalán egy testőr állt a nemzeti hadsereg zászlajával, a baloldalon pedig Gyarmathy János tábori lelkész, aki az eskü szövegét olvasta fel, melyet a törzskapitányok – akik az oltárral szemben sorakoztak fel egy vonalban – esküre emelve kezüket, hangos szóval utána mondtak. (…) Ezt követően a vitézek főkapitány-helyettese rövid beszéd kíséretében feltűzte vitéz nagybányai Horthy Miklós zubbonyára a vitézi jelvényt, majd a törzskapitányok járultak a kormányzó elé, aki sorban felékesítette mindegyikőjük mellét a vitézi jelvénnyel.”

 

A második világháború után

A vitézek tiszti és legénységi taglétszáma (körülbelül egyharmad–kétharmad arányban) az 1940-es évekre meghaladta a tizenötezret, a várományosoké a nyolcezret. A Vitézi Rendet a II. világháború utáni kommunista rendszer megszüntette (1948), de a nyugati magyar emigráció továbbra is igyekezett életben tartani. Külföldön történő újjászervezését 1953-ban a Német Szövetségi Köztársaságban lakó vitéz Sónyi Hugó volt vezérezredes, a honvédség egykori főparancsnoka kezdeményezte.

A Rend második főkapitánya, a Habsburgok nádori – magyar − ágából származó vitéz Habsburg-Lotaringiai József Ágost főherceg 1962-ben elérte, hogy a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága elismerje a Vitézi Rendet.

A Rend legújabb kori történetében sajnálatos epizód volt, amikor 2003-ban egyes vezetők szembefordultak József Árpád főkapitánnyal, majd létrehoztak két szakadár szervezetet, a vitéz Molnár-Gazsó János- és a vitéz Hunyadi László-féle egyesületet. Mindkettő használja a Vitézi Rend elnevezést.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni: Horthy Miklós főkapitány idejében nem lett volna elképzelhető, hogy a Vitézi Rend leváltsa legfőbb vezetőjét. 2003-ban a főkapitány leváltása olyan megrázkódtatást okozott, amely elkerülhető lett volna, s amely nélkül ma bizonyára egyetlen rendbe tömörülhetne ez a nagy múltú szervezet.

A korábban József Árpádhoz (József Ágost unokájához) kötődő, jelenleg Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg főkapitánysága alá tartozó legitim Vitézi Rendet a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága tehát elismeri mint az egyetlen ilyen nevű szervezetet. Az azonos névhasználat ma sokak számára nehezíti a tájékozódást.

A Vitézi Rend főkapitányai: vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó (1920−1957), vitéz Habsburg-Lotaringiai József Ágost főherceg (1957−1962), vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes (1962−1977), vitéz Habsburg-Lotaringiai József Árpád főherceg (1977−2017), vitéz Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg (2017-től).

Bánó Attila

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 684
szavazógép
2021-04-22: Történelmünk - :

III. Béla király halála (1196. április 23.)

1196. április 23-án hunyt el III. Béla, a 12. század végi Magyarországot felvirágoztató uralkodó, az Árpád-ház egyik legjelebtősebb királya.
2021-04-22: Család - :

Még több időt!

Ha ma szánunk időt a gyermekeinkkel való együttlétre, akkor holnap ők is fognak szánni időt a velünk való együttlétre. Ma már sajnos a „hétperces gyermekek” korát éljük – a szülők nagy többsége átlagban ennyit minőségi időt szán napjából a gyermekére.