Lényegéről — eredményéről — beszámoltunk múlt csütörtökön a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban zajlott népszavazás-kezdeményezési vitának: a testület, miután a polgármester halasztási javaslatát leszavazta, a négy román képviselő ellenszavazatával és az ülésen jelen levő hat RMDSZ-es képviselő tartózkodásával a határozattervezetet elutasította. A népszavazás a megye közigazgatási területének módosításáért szükségeltetett volna, a kezdeményezők — az önkormányzat MPP-s frakciója — szerint egy lépésként az autonómia megvalósításához, vitát tehát végső soron az autonómia kérdése váltott ki. Az elhangzottak ennek megfelelően három síkra tehetők: teljes elzárkózás az autonómia kérdésétől (román részről), észérvekkel, de csak nyilatkozatok szintjén történő megvédése (RMDSZ), és határozott, bár jogi szempontból nem megfelelőképp előkészített kiállás mellette (MPP).
Már napirend előtt azt szerették volna elérni a román tanácstagok, hogy a határozattervezet vitára se kerüljön, alkotmányellenességet, a jóérzés hiányát hozva fel, valamint azt is, hogy a beterjesztés nem kapta meg a városháza jogászának kedvező véleményezését. A határozattervezet elleni támadások sorát aztán Mădălin Guruianu nyitotta meg, a kezdeményezést provokatívnak nevezve, mely szerinte, ha átmenne a szavazáson, felébresztené az ultranacionalizmus démonát, ellentmondana a multikulturalitás eszméjének, és felerősítené az etnikai szegregációt. ,,Nem szeretném, ha Pandóra szelencéjét kinyitnánk" — fogalmazott a képviselő.
A határozattervezet védelmében Antal Árpád polgármester szólalt fel, elmondva: lehet, még mindig nem beszéltünk eleget az autonómiáról ahhoz, hogy megértsék a románok is lényegét, ,,de azt el kell fogadniuk, hogy mi nem mondunk le az autonómiáról, s míg én polgármester leszek, mindent megteszek, hogy a székelység számára oly fontos eszményt minél közelebb hozzam a megvalósításhoz".
Valeriu Şerban szerint a jogászok megállapították, alkotmányellenes a határozattervezet — következésképp nincs is értelme tovább tárgyalni róla. Hozzátette: az Európai Unióban le kellene számolni azokkal a dolgokkal, amelyek megosztanak, ,,inkább összefogással azon kellene dolgozni, hogy mindannyiunk számára jobb életfeltételeket teremtsünk". Elismerte ugyanakkor, hogy a székelyföldi magyarság autonómiaigénye ,,érzelmi szinten" jogos.
Az útszéli hangnemet Rodica Pîrvan alkalmazta, ,,borzalmas dolog", ,,aberráció" sűrűn szerepelt felszólalásában, még abban is a jóérzés hiányát vélte felfedezni, hogy a kezdeményezők a népszavazást a román nemzeti ünnep előtti napra időzítették volna. Minden rosszat, ami Sepsiszentgyörgyön történik, az autonómiaharc számlájára írt, a ,,second hand város" elnevezést is felemlegetve, sőt, Sepsiszentgyörgyöt ,,undorító" városnak is nevezve.
Válaszában Antal Árpád kifejtette, önmagát minősíti, ki elfogadja, hogy önkormányzati képviselő legyen egy ,,second hand" városban, talán le kellene mondania tisztségéről, hogy ne kelljen senkit képviselnie egy ,,undorító" városban. Felrótta, mint több alkalommal már, hogy a képviselő pártja — az SZDP — egy banit sem hozott Sepsiszentgyörgyre ez idáig, a város gazdasági fejlődéséhez semmivel nem járultak hozzá, ami meg a román nemzeti ünnepet illeti, 1918. december 1-jén Gyulafehérváron autonómiát ígértek a magyarságnak. ,,Ezt mondjátok ti, akik nem ismeritek a történelmet" — szólott vissza mikrofonjogot nem is kérve a képviselő.
Ivan Nicolae több kifogást is megfogalmazott, többek között, hogy az autonómiastatútumban csak magyarokról és románokról van szó, de hol van a többi nemzetiség, például a Székelyföldön nagy számban élő cigányság? Aztán, hogy székelyek nélküli Székelyföldről beszélnek (utalva a népszámlálásra, hol igen kevesen vallották magukat székelynek), meg hogy miként élne meg az autonóm régió mindaddig, míg több pénz jön Háromszékre Bukarestből, mint amennyit befizet a megye az országos kasszába. ,,Ne válasszunk egy Európa-ellenes utat, amely a szegregációhoz vezet" — mondotta, hozzátéve: nincs kifogása a nyelvi, a kulturális autonómia ellen, de a területit nem tudja elfogadni.
Ferencz Csaba felszólalásában annak a véleményének adott hangot, azért vannak továbbra is feszültségek a régióban, mert a székelyföldi magyar közösség nem tudja elérni legfőbb óhaját, egyúttal az autonómia lényegét próbálta elmagyarázni az önrendelkezést zsigerből visszautasítóknak. Kató Béla pedig elmondta, a pénzhiányra az egyik magyarázat, hogy a legnagyobb háromszéki cégek adójukat nem helyben fizetik, ellenben ha autonóm régió lenne a Székelyföld, a most Bukarestbe menő, majd onnan töredékeiben visszajutó pénzek mind itt maradhatnának.
Ivan Nicolae szerint a romániai magyarságnak megvan minden joga, továbbra is értetlenkedve azt kérdezte: mi akadálya például annak, hogy anyanyelvén tanulhasson bármely romániai kisebbség? — a választ Gazda Zoltán fogalmazta meg: az igaz, hogy anyanyelvén tanulhat a magyar, de nem ő dönti el, mit és hogyan tanuljon.
Az ülés végén a határozattervezet kezdeményezői — eleve számítva a visszautasításra — egy előre elkészített politikai nyilatkozatot tettek közzé, mely szerint az MPP képviselőcsoportja ,,megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy az önkormányzat RMDSZ-es frakciója, illetve Antal Árpád András RMDSZ-es polgármester — korábbi ígéreteik ellenére — nem támogatják a közigazgatási határok módosításáról szóló népszavazást. Teszik ezt annak ellenére, hogy mind az RMDSZ programjában, mind a választás során a közösség előtt egyértelműen elkötelezték magukat a székelyföldi autonómia támogatása mellett. A polgári frakció által benyújtott határozattervezet vitájának mostani elodázása nem más, mint annak beismerése, hogy a frakcióban, mint ahogy a szövetség egészében, nincs meg a politikai akarat az autonómia támogatására. (…) Egyenesen szánalmas szemlélni, hogy az autonómia »elkötelezettjei« hogyan keresik a jogi és eljárásbeli kibúvókat annak érdekében, hogy a határozat ne születhessen meg." Végkövetkeztetésként pedig ,,kénytelenek vagyunk egyértelműen kijelenteni: az RMDSZ kihátrált az autonómia mögül, képmutató kampányszlogenné aljasította, valójában akadályozza az autonómia érdekében tett törvényes, mozgósító erejű lépéseket".
Válaszában Antal Árpád polgármester elmondta, nem szabad a székelységet becsapni, hogy ezzel a határozattal lehet vagy nem lehet az autonómiát megvalósítani, a helyi népszavazással ugyanis csak két kérdésben dönthet egy település lakossága: összeolvad egy szomszédos településsel, vagy szétdarabolja magát. A megyehatárok módosításának kérdése a megyei tanácsok hatáskörébe tartozik, következésképp ,,ez a történet nem RMDSZ-ről vagy MPP-ről szól, a határozattervezet jogilag nem volt megalapozva" — állapította meg. „Nem szeretném, hogy hozzájáruljunk ahhoz, Romániában a szélsőséges pártok kerüljenek hatalomra, és elvegyék azokat a jogokat is, amelyeket kivívtunk" — tette még hozzá, a szlovákiai történéseket is felhozva mintegy elrettentő példaként.
