Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul — írta a Welt am Sonntag német gazdasági szakértőket idézve. A napilap emlékeztetett: alighogy Magyarország számára megszületett a több milliárd eurós segélycsomag, Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa arra figyelmeztetett, más országokkal is hasonló történhet, egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország egyedi eset marad.
A német újság által idézett szakértők szerint több jel is utal arra, hogy a pénzpiaci zavarok, amelyek immár egyértelműen begyűrűztek a reálgazdaságba, elsősorban az új uniós tagállamokat sújtják erősen, az eurótérség tagállamaiban bekövetkezett stagnálás komoly hatással van ezekre az országokra. Különösen érintettek az euróövezethez csatlakozni kívánó államok, mindenekelőtt Románia és Bulgária — jelentette ki a lapnak Thomas Straubhaar, a hamburgi világgazdasági intézet igazgatója. Egy másik szakértő elsősorban Románia veszélyeztetettségére figyelmeztetett. Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.
A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia — amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól — különösen sebezhetővé válik — vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.
A válság mérséklésében egyelőre elsősorban a jegybank tesz lépéseket. Az alapkamat 10,25 százalékon való tartása mellett a múlt héten a kereskedelmi bankok kötelező tartalékalapját 20-ról 18 százalékra csökkentette, ami likviditást szabadít fel a bankközi piacon, illetve a magas kamatlábakat is mérsékelheti.
A jegybank továbbá e hét elején a korábbi 6,6 százalékról 6,7 százalékra módosította az infláció idei mértékére vonatkozó előrejelzését, a jövő évre pedig a korábbi 4,2 százalék helyett 4,5 százalékot vetít előre. Mugur Isărescu jegybankelnök szerint a mostani módosítás nem jelent lényeges mértékű eltérést a három hónappal ezelőtti becslésekhez képest, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Román Nemzeti Bank szakemberei korábban soha nem szembesültek annyi bizonytalansági tényezővel, mint a mostani prognózis kidolgozásakor. A nagyfokú bizonytalanság érzékeltetésére elmondta: a legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2009 végére a fogyasztói árak növekedése egy százalék alá mérséklődhet, de előfordulhat az is, hogy az infláció még mindig meghaladja majd az öt százalékot. A jegybank a jövő évre 5,5—6 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Isărescu hangsúlyozta: ez az érték teljesíthető, amennyiben ,,létezik egy csepp bölcsesség".
Közben a kormány fogadta a nemzetközi pénzintézetek küldöttségét. Varujan Vosganian pénzügyminiszter sietett megjegyezni, semmi köze sincs a nemzetközi válságnak ahhoz, hogy Romániában tartózkodik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közös küldöttsége, amely csupán az ország pénzügyi rendszerének ,,technikai feltérképezésére" érkezett Bukarestbe. A november 14-éig Romániában maradó delegáció csupán a pénzügyi helyzet felmérését végzi, az ország nem vár semmiféle ,,segítséget" az IMF-től, mint ahogy azt Magyarország vagy Ukrajna tette. Romániának nincsenek finanszírozási gondjai, és valószínűleg a jövőben sem lesznek — hangoztatta a miniszter, emlékeztetve, hogy a mostani ,,technikai felméréssel" összefüggő látogatásról még tavaly született döntés.
Mihai Tănăsescu egykori pénzügyminiszter, jelenleg az IMF szakértője azonban úgy látja: ahhoz, hogy a jövő évi költségvetés egyensúlyban maradjon, szükség lesz az egykulcsos adó legalább időszakos növelésére. De a költségvetési bevételek biztosítása érdekében akár a többkulcsos jövedelmi adórendszer visszavezetése is elképzelhető. A volt pénzügyér szerint nem lesz könnyű dolga a választások utáni új miniszternek.