Az idei év lesz a döntő abban, hogy Románia képes-e jelentős uniós forrásokat bevonni a gazdaságba, elsősorban az energetikai átállás érdekében. A Ziarul Financiar üzleti lapban megjelent elemzés szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy rövid idő alatt kell felszámolni a közel másfél évtizedes lemaradást. Ugyanakkor az újjáépítési források is rendelkezésre állnak majd.
Sok pénz, kevés ötlet
Miközben a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló országos újjáépítési program fejezeteit tárgyalják a két fél – Románia és az Európai Bizottság – illetékesei, és Bukarest a módosításokra újabb haladékot kért május végéig, további öt pénzügyi mechanizmus keretében juthat jelentős uniós forrásokhoz az ország. Az elemzők számítása szerint ez meghaladhatja a húszmilliárd eurót, a gond csak az, hogy képes-e az ország megfelelő és elfogadható beruházási tervekkel előállni. A jobbára vissza nem térítendő támogatások révén így a román gazdaság jelentős tőkeinfúziót kaphatna.
Az EY Románia tanácsadó cég adatai szerint az összesen hat pénzügyi mechanizmus révén az unió közel négyszáz milliárd eurós keretet biztosít a tagállamoknak, ebből Románia akár 20–25 milliárdot is kaphatna. A legnagyobb tétel, amint a mellékelt táblázatban is látható, a koronavírus-járvány utáni időszakra meghatározott úgynevezett Országos Helyreállítási és Újjáépítési Terv (román betűszóval PNRR) alapján hívható le, ez a tervek szerint több mint 14 milliárd eurót tesz majd ki. A programot már kétszer dobta vissza az unió, hiszen ahelyett, hogy az abban foglalt beruházások a zöld gazdaságra való áttérést támogatnák, Bukarest autópályák és öntözőrendszerek, illetve a földgázellátást biztosító hálózatok építésének részfinanszírozását foglalta bele.
Energetikai átállás
A másik öt mechanizmus révén további tízmilliárd euróról lehet szó, ám itt – legalábbis a nyilvánosság szintjén – még nem tudni, milyen tervek jöhetnek szóba.
A tanácsadó cég adatai szerint a 14 milliárd eurós, modernizációt szolgáló alap mintegy harminc százaléka jöhetne az országba, az úgynevezett méltányos átállási mechanizmus révén közel kétmilliárd euró, a fenntartható fejlődés operatív program keretében összesen 4,6 milliárd euró, amiből 600 millió energetikai programokra, míg az uniós szinten összesen 10 milliárd eurós innovációs alap és az európai együttműködést szolgáló közel 35 milliárd eurós alap Romániára vonatkozó részére még nincs adat.
Kevesebb fosszilis energiát
Ami a zöld energiára való áttérés ütemét, illetve a fosszilis (szénalapú) energiahordozók használatát illeti, Románia – Lengyelországgal, Csehországgal és Bulgáriával együtt – jelentős lemaradásban van a többi uniós államhoz képest. A négy állam szénalapú energiatermelése meghaladja az 50 gigawattot, ez csaknem kétharmada az uniós országok összkapacitásának ezen a téren, ám ennek leépítésére még nem sikerült tervet kidolgozni – áll a Bloomberg hírügynökség zöld energiára való áttérést vizsgáló részlegének elemzésében.
A változások azonban jelentősen befolyásolnák a bányászati ipar teljesítményét, így a hazai gazdaság egészét – állapították meg az elemzők –, ugyanakkor az ágazatban szükséges beruházások ebben a négy országban elérhetnék az 50 milliárd eurót, ami stabil gazdasági növekedést, új munkahelyeket és nem utolsósorban a kitűzött környezetvédelmi célokat is szolgálná.
Hét év bőség
Ha tehát az uniós támogatások összességét nézzük, a most indult hétéves költségvetési ciklus az ország legjelentősebb fejlesztési ütemét ígéri. Kerekítve a számokat, a ciklus végéig mintegy 80 milliárd eurónyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre, vagyis az elmúlt harminc év külföldi beruházásaival megegyező összeg.
Ha lesznek erre vonatkozó megfelelő, fenntartható, így finanszírozható projektek...
