Hálaadó ünnepi istentisztelet keretében, egyházi és világi elöljárók, a Sepsi Református Egyházmegye lelkészei és természetesen a házigazda gyülekezet tagjainak jelenlétében ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke vasárnap felszentelte a felújított sepsiszentgyörgyi református vártemplomot. Az elhangzott beszédek a hála és köszönet, Isten dicsőítése jegyében születtek. Az istentisztelet elején három gyermeket keresztelt meg az egyházfő, ezáltal is jelezve: van jövőnk itt, ezen a helyen.
Tebenned bíztunk eleitől fogva – csendült fel a vártemplomban délben kezdődött ünnepi istentiszteleten, majd ft. Kató Béla püspök fohásza után a gyülekezet vallásórásainak gyerekkórusa énekelt. Az ünnepségen közreműködött még szólóban Dénes Dorottya, valamint az egyházközség anyákból és lányaikból verbuválódott női kórusa t. Dénes Előd vezényletére, Hajdú Loránd kántor orgonakíséretében.
A templom értelme, a keresztség
Maga az istentisztelet keresztelővel kezdődött. Ft. Kató Béla, miután hálát adott azért, hogy befejeződött a templom felújítása, feltette a szónoki kérdéseket: mire való ez az áldozathozatal? Kiért történt mindez? S meg is válaszolta: „ezt a templomot, amelyet örököltünk, szeretnénk mi is átörökíteni gyermekinknek, és azért kezdjük ezt az ünnepet keresztelővel, mert szeretnénk kifejezni és világgá kürtölni, nem volt hiábavaló ez a munka, fáradság. Ezzel a mai istentisztelettel, kedves gyerekek, nevetekre íratjuk ezt a templomot.”
A főpásztor ezután képes beszéddel az oltáshoz hasonlította a keresztelőt. A keresztelőben sokan csupán védőoltást látnak, ám ez nem vakcina, hanem olyan, mint a kertész által végzett oltás, azért, hogy a fa és ág egybeforrva egész más gyümölcsöt teremjen. Ez is olyan beoltás, hiszen a gyerekeket beoltják a keresztyén egyházba. „Célunk az, hogy Krisztus-féle embereket neveljük: önzetlen, szerény, közösségben gondolkodó, szeretetben élő gyermekeket, embereket” – folytatta az egyházfő, hozzátéve: „így virágzik egyházunk, így van értelme ennek a templomnak”. Majd megkeresztelt három fiút: Mártont, Zalánt és Zádort.
Hálaadás
Nt. Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese bibliaolvasásában a 100. zsoltárt, azaz a hálaadó zsoltárt osztotta meg a közösséggel: „Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel; menjetek eléje vígassággal. Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; ő alkotott minket és nem magunk; az ő népe és az ő legelőinek juhai vagyunk. Menjetek be az ő kapuin hálaadással, tornácaiba dicséretekkel; adjatok hálákat néki, áldjátok az ő nevét! Mert jó az Úr, örökkévaló az ő kegyelme, és nemzedékről nemzedékre való az ő hűsége!”
Ft. Kató Béla prédikációját a 150. zsoltárra építette: „Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek Istent az ő szent helyén; dicsérjétek őt az ő hatalmának boltozatán!” Az egyházfő ismételten megköszönte a templom felújításához nyújtott segítséget. „A hálánkon kívül ígérjük, hogy megőrizzük nyelvünket, kultúránkat, hitünket. De Európának is üzenjük, hogy itt mi megőrizzük a gótikát, az orgonamuzsikát és azt a szellemi terméket, amelyet kétezer esztendeje létrehozott a zsidó-keresztény kultúra” – mondotta. „Az Úrnál van az erő, de Isten nem azt ígéri nekünk, hogy gond nélkül fogjuk leélni az életünket, hogy nem kell erőpróbák elé néznünk, hanem azt, hogy velünk marad és velünk van. Ha áldozatokat tudunk hozni, közösségünk meg fog maradni örökkön örökké” – fogalmazott a püspök, aki végül templomszentelő áldást mondott.
Köszöntők
A köszöntők sorát az esperes kezdte és a vártemplom három lelkésze, majd főgondnoka folytatta. Nt. Incze Zsolt azt mondta, tele van a lelke örömmel, büszke a vártemplomra, mely a város címerében is jelen van. „A templom az a hely, ahol őszintén lehet imádkozni, igét hallgatni, közösségben élni. Ez az a hely, ahol jól kell magunkat éreznünk sepsiszentgyörgyiként.” Reményik Sándort idézve mondotta: életünkkel a szeretet, a megbocsátás, a tisztaság evangéliumát kell hirdetnünk. Felidézte, a gyerekkórus azt énekelte, a vártemplom vigyázza a várost. Erre idézte a 134. zsoltárt, a grádicsok énekét: „Nosza, áldjátok az Urat mind, ti szolgái az Úrnak, akik az Úr házában álltok éjjelente! Emeljétek fel kezeiteket a szenthelyen, és áldjátok az Urat! Áldjon meg téged az Úr a Sionról, aki teremtette az eget és a földet!”
T. Dénes Előd lelkész kifejtette, e templom kövei hirdetnek, akkor is, amikor mi már nem leszünk, el fogják mondani: itt megmaradt egy értékes darabja a történelemnek. T. Bucsi Zsolt lelkipásztor felelevenítette: a gyülekezettel a püspök jelenlétében 2015-ben elhatározták, hogy felújítják a templomot, európai uniós pályázatot írtak, azt igazságtalanul elutasították. De az Isten ismét rájuk tekintett, Magyarország kormánya, az Erdélyi Református Egyházkerület, a sepsiszentgyörgyi és a megyei önkormányzat, valamint híveik támogatásával sikerült megvalósítaniuk az álmot. Előbb gyülekezeti házat és új parókiát építettek, majd Zakariás Attila és Guttmann Szabolcs tervei alapján a munka oroszlánrészét sokévi munkája megkoronázásaként a Bíró László vezette Biturn Kft. végezte, és helyi kivitelezők is közreműködtek. A lelkész ezért köszönetet mondott minden támogatónak, közreműködőnek, hálát adott Istennek. T. Dénes Katinka lelkész úgy fogalmazott: „Örökségünket a várfalak őrzik. Itt, a végeken mindig őrizni kell valamit, s ez nem a múlt tartósítása, hanem az örökség, amit átadhatunk a holnapnak. Mindenkinek lesz helye a templomban a gyermektől az idősekig, ide járunk feltöltődni és a jövő felé tekinteni. Addig küzdünk, amíg minden út a vártemplomba vezet.” Kanyó Albert főgondnok a gyülekezet köszönetét tolmácsolta.
Nemzeti összefogással
Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikai államtitkára köszöntésében kiemelte: a templom a magyar nemzet összefogásával, a helyi közösség cselekvőképességének köszönhetően újult meg.
Azt kívánta, hogy ennek a templomnak a falai között és Sepsiszentgyörgyön mindig legyen olyan közösség, amely képes cselekedni önmagáért, szűkebb és tágabb hazájáért, képes tenni nemzetéért, mert azon mindig ott lesz az Isten áldása is. Az államtitkár megjegyezte: a tény, hogy a templom a meghiúsult uniós támogatás ellenére is meg tudott újulni, azt üzeni, hogy minden magyar számíthat Magyarország kormányára.
Évszázadok tanúja
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint felújítottuk és ezáltal megőrizzük a következő évszázadok nemzedékei számára városunk egyetlen megmaradt középkori emlékét, melyet tanúnak nevezett, s kifejtette: ez az istenháza nemcsak épület, hanem élő tanúja az elmúlt évszázadoknak, ezeréves történelmünknek, nemzetünk egész életének, tanú, mely konok kitartással áll az őrhelyen közel hétszáz éve. Emlékszik és emlékeztet múltunk fájdalmaira, de sikereire is, harcainkra és megtartó hitünkre is.
„Megható és felemelő tudni, hogy közösségünk szívből ragaszkodik hozzá. Nem hagyta magára akkor sem, amikor romokban hevert: volt munka és akarat, erő és összefogás, és így a segítség sem maradt el: a patrónusok és a közösség együtt éltették tovább a templomot. Ezt tesszük ma mi is. Ezt kell tennünk, mert tanúk vagyunk mi is. És tanúnak lenni nemcsak kiváltság, hanem feladat is: felelősség. Hitünkről és élni akarásunkról ma tanúbizonyságot teszünk azáltal, hogy a vártemplomot továbbörökítjük az eljövendő nemzedékeknek. Láttuk, hogy – Márton Áron szavaival élve – hitvalló nemzedékek hősi sora járt előttünk, készítette elő utunkat, hagyta ránk nagy örökségét. Ahogy mi az elődeinkét, úgy a mi mindennapjainkat és ünnepeinket is mérlegre teszik majd az utánunk következők, és akkor derül majd ki igazán, hogy erőnk, tenni akarásunk, összefogásunk elég volt-e, közösségünkhöz, nemzetünkhöz méltó-e tanúságtételünk. Nincs ennél nemesebb feladat, mint tanúkat hagyni magunk után, hogy akkor is itt legyenek, amikor mi már nem leszünk, hogy erőt adjanak, s mint a vártemplom falai, emlékezzenek és emlékeztessenek mindnyájunkat: őrizzük a reményt, a hitet, és ne adjuk fel soha!” – mondotta a polgármester, azt kívánva: teljen meg a megújult vártemplom hittel, imádsággal és vidám gyermekzsivajjal!
Himnuszaink eléneklése után püspöki áldás zárta az istentiszteletet.
Miként újult meg a templom?
A középkori templomot teljes mértékben restaurálták, beleértve az 1894-es orgonát, vörösrézre cserélték a barokk toronysisakot, újra működik a toronyóra, rendezték a terepet és a Kós Károly által tervezett ravatalozóházat is felújították. A munkálatok nagy részét a magyar kormány támogatásával végezték.
Az avatóünnep alatt a bejárathoz állították ki azt a pannót, melyen a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete tagjainak – Huszár Szilamér, Léphaft Pál és Szekeres Attila – a munkálatok különböző fázisait megörökítő fotói tekinthetők meg. A jövőben a tábla a várfalra rögzítve lesz megtekinthető.