Június 1-jén megkezdte működését az Európai Ügyészség (EPPO). Gulyás Gergely a tegnapi Kormányinfón válaszolt arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem csatlakozott az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások és egyéb bűncselekmények kivizsgálására hivatott szervezethez. A miniszter emlékeztetett: Magyarország több más EU-tagországgal, Lengyelországgal, Írországgal, Dániával és Svédországgal együtt marad ki az Európai Ügyészségből. Ennek fő oka, hogy a csatlakozás sértené a szuverenitást, az Európai Ügyészség első vezetőjének a személye pedig önmagában cáfolja a szervezet hatékonyságát.
Gulyás Gergely hozzáfűzte, arról a Laura Codruța Kövesiről van szó, aki Romániában olyan koncepciós eljárásokat folytatott magyar politikusok ellen, melyek a minimális jogállami alapértékeket is megsértették. Nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy egy ilyen szervezetet vezessen – mondta. Saját hazájában indult ellene büntetőeljárás, és az a magyarellenesség, amely az ő tevékenységét jellemezte, az annyira vitán felül állt, hogy a magyar belpolitikában kormánypárt és ellenzék között sem volt nézetkülönbség – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy Laura Codruța Kövesi kinevezése ennek a szervezetnek az élére bármilyen jóindulatra rácáfol.
Laura Codruța Kövesi kinevezését 2019 októberében hagyták jóvá. Mandátuma hét évre szól, és európai főügyészként az a feladata, hogy nyomozzon és büntetőeljárást indítson az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalás, korrupció, pénzmosás ügyében. 2013 és 2018 között a román Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) vezette, hivatali idejében összesen több mint 2000 ügyet vizsgáltak meg, ezer embert állítottak bíróság elé, és 900-at el is ítéltek, köztük, polgármestereket, szenátorokat és kormánytagokat is.
Ami az Európai Ügyészséget illeti, Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég jelezte, Magyarország megfigyelőként részt fog venni a szervezet munkájában.
