A hétvégén Trianon százegy éves utóhatásai kerültek ismét emberközelebe Sepsikőröspatakon és a Málnás községhez tartozó Zalánpatakon. Kőröspatakon vasárnapi istentisztelet előzte meg az emlékező rendezvényt a református templomban, ahol Nagy Zsolt Attila tiszteletes beszédét Ezékiel próféta textusára építette, mely máig sem veszített aktualitásából.
A községben tavaly állított gyászszalagos faragott kopját az igazságtalan diktátum emlékére a Vitézi Rend a református templom cintermében, Zalánpatakon pedig ugyancsak a száz esztendő következményeire emlékeztető szimbolikus jel áll a római katolikus templom előterében. Mindkét településen a jelen levő fiatalabbakat figyelmeztették az emlékező-szervezők, mit jelentett ez az igazságtalan döntés a magyarság számára. „Ha mi az oly lesújtó és igazságtalan döntés áldozatai lettünk, százegy év után sem csupán a gyászt és az elkeseredést éljük meg június 4-én, hanem a megmaradásba és összetartozásba vetett szilárd hitünket – jelentette ki Sepsikőröspatakon v. Németh Sándor, a Vitézi Rend háromszéki székkapitánya. – Nem bűnbakok keresésére, hanem a munkára-összetartozásra szólítom fel magyar nemzettársaimat, erős hittel és acélakarattal.”
Rövid történelmi ismertetőt tartott Préda Barna műsorvezető. Veretes és tartalmában gazdag beszédet, kitartásra buzdító szónoklatot mondott Zsigmond Sándor, a kőröspataki Kálnoky Ludmilla Egyesület vezetője, a megemlékező rendezvénnyel összhangban levő költeményeket adott elő Marhát Antónia, Téglás Szidónia, Beke Roland, v. Molnár József és v. Szabó Lajos. Elhangzott a Magyar Hiszekegy, énekszámokkal lépett fel a kőröspataki Ökumenikus Női Dalcsoport. Áldás után felcsendült a magyar és a székely himnusz.
Zalánpatakon a tavalyi századik trianoni évfordulóra a falu szülötte, Datki Sándor népi fafaragó szülőfaluját egy ezt idéző jelképes alkotással ajándékozta meg. A jelkép feloldása azt fejezi ki, hogy egy évszázaddal ezelőtt a nagyurak ugyan meghúzták a szétválasztó határvonalakat, de a Kárpát-medencei magyarság összetartozik, összeköti a közös múlt, a közös népi kultúra és az anyanyelv – mondta Préda Barna, aki szülőfalujában is vállalta a megemlékezés lebonyolítását. „1920-ban a zalánpataki embereknek is megváltozott az élete. Közülük tízen haltak meg a magyar hazáért a nagy háborúban, nevük ott olvasható a templom falán álló emléktáblán, de akik hazatértek, azokra az elnyomottak keserű sorsa várt. Elvették tőlünk egykoron nagy és erős országunk több mint kétharmadát. Kettészakították nemzetünket, több mint 3 millió honfitársunk az új határokon kívül rekedt.” A Trianonra való megemlékezés a Datki-féle alkotás előtt zajlott. Köszöntőt mondott Szotyori Angéla, Málnás község polgármestere. Műsorral léptek fel a zalánpataki óvodások és kisiskolások, a 93 éves Préda Jenő egy olyan témába vágó verset olvasott fel, amelyet tavaly írtak közösen szobatársaival a kovásznai kórházi kezelés idején. A rendezvényen a Vitézi Rendet képviselte Németh Sándor háromszéki székkapitány, tiszteletét tette a Történelmi Vitézi Lovagrend, valamint Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, aki anyagilag támogatta a rendezvényt és meglátogatta a Préda Barna által alapított és működtetett zalánpataki tájházat. A közös ima után áldást mondott Gábos Zoltán málnásfürdői római katolikus plébános.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
