A címertan világnapjaTrianon utáni címerváltoztatások Erdélyben

2021. június 10., csütörtök, Történelmünk

Ma, június 10-én tartjuk a címertan világnapját, nemrég, június 4-én emlékeztünk a trianoni szerződésre, így a mai Történelmünk rovat e két évforduló jegyében áll: a Magyar Művészet folyóirat tavalyi 4., Trianon centenáriumára kiadott számában megjelent Szekeres Attila István Címerváltoztatások Romániában Trianon után című tanulmányából közlünk részleteket.

  • Csík vármegye és Csík megye címere
    Csík vármegye és Csík megye címere

Az első világháborút és az azt lezáró Párizs környéki békeszerződéseket követően az Erdéllyel is kibővült Román Királyság, a köznyelvben ún. Nagy-Románia jelképeiben is jelezni kívánta a változást. S meg is tette. Elsőként az ország címerét bővítette, majd egységesítette a közigazgatási címereket. A megyecímereket 1928-ban foglalták törvénybe. Ez a beavatkozás Erdélyben a hódítói magatartást tükrözi.

 

Székelyföldön

A romániai Csík megye címere ezüsttel és vörössel négyelt pajzs első mezejében vörös nap, a másodikban arany kereszt alatt fekvő ezüst holdsarló, a harmadikban karmaival ezüst villámot tartó fekete sas, a negyedik mezőben négy fekete hegyen egy-egy zöld fenyő látható. A szívpajzsban kék mezőben fekete gömbön fekvő ezüstholdon a gyermek Jézust ölében tartó Boldogasszony trónol. A címerleírás alatt a következő magyarázat olvasható: A román uralom meggyökeresedését jelképezi ebben az erdőkben gazdag, Boldogasszony által patronált megyében.

Összehasonlítva a korábbi Csík vármegye, az 1876 előtti Csík-, Gyergyó- és Kászonszék címerével, megállapítható, hogy megmaradt a négyelt pajzs szívpajzzsal, ám az első telekben a kék mezőben arany nap helyett ezüst mezőben vörös nap látható, a második negyed vörös mezeje megmaradt, de a kettős kereszt egyszerű latin keresztté változott, a harmadik negyedből eltűntek a Gyimesi- és Piricskei-szoros vámházai és sorompói, valamint a hegyről lefutó három folyó (Maros, Olt és Nagy-Küküllő), helyette villámot markoló fekete római sas jelenik meg, a negyedik mezőt valóban „heraldizálták”, színre szín nem került. A szívpajzsban a karjában a gyermek Jézust tartó Boldogasszonyt a keleti ikonográfiai megjelenítéshez igazították.

Maros megye címere két keskeny arany pólyával vágott vörös pajzs, melyre arany­ almákkal megszórt lombozatú, zöld halomból kinövő zöld fát helyeztek. Fölötte nyolcágú arany csillag látható. A hivatalos magyarázat szerint a két Küküllő által öntözött megye gyümölcsökben való gazdagságát jelképezi.

 

Torda-Aranyos vármegye címere

 

Ez Maros-Torda vármegye 1878-ban adományozott címerének első feléből ihletett címer. A vármegye címerének hátsó felét – vörös mezőben, aranypénzzel szórt zöld talajon álló Szent László király jobbjával arany-kék zászlót tart, baljával földre eresztett buzogányt – teljesen mellőzték. Az új címer mezeje nem kék, mint ahogy a Királyi Könyvekben szerepel, hanem vörös, a három ezüstcsík helyett két aranypólya, a hatágú csillag helyett nyolcsugarú jelent meg. A megye a Maros folyóról kapta a nevét, ám a címerben – a magyarázat szerint – csupán a két Küküllőt ábrázolták.

 

Torda megye címere

 

Torda megye, bár Erdély közepére esik, magában foglalja az egykori Aranyosszéket. A romániai Torda megye címere arany pajzsban lebegő, kitépett zöld tölgyfára akasztott, kékkel, arannyal és vörössel vágott szívpajzs. A magyarázat szerint: a Torda mezején meggyilkolt nagy uralkodó, Vitéz Mihály vajda által a románok szívébe ültetett nemzeti egységeszmét jelképezi.

A megyecímer nem Torda-Aranyos, sem Maros-Torda vármegye címeréből ihletődött, hanem – valószínűleg félreértésből – Torda város 1911-ben megújított, királyi adománnyal megerősített címeréből. A zöld halmon álló olajfa helyett kitépett tölgyfa jelenik meg, az Árpád-ház vörös-ezüst sávjainak helyére kétszer vágott, a román nemzeti színekkel, vörös-arany-kékkel kitöltött szívpajzs kerül. A magyaros címerből román jelképet faragtak.

 

A vármegyei területeken

Kolozs vármegye kékkel és vörössel négyelt címerében a legfontosabb elem az első mezőben látható címerkép: felhőből előnyúló csupasz női kar aranypecsétes ezüst iratot tart, a negyedik mezőben egy templom látható, ezek együtt utalnak a kolozsmonostori konventre. A második és harmadik mezőben ezüst hullámos pólyából növekvő szőlőtőke, illetve búzakéve látható.

 

Kolozs vármegye címere

 

A romániai Kolozs megye címere a román nemzeti színeket mutatja fel, első negyedében arany mezőben fekete anyafarkas, második, vörös mezejű negyedében fekete holló, alsó felében kék mezőben arany búzakéve. Az anyafarkas a római múltra, a holló a Kozosváron született Hunyadi Mátyás királyra utal, a kéve a mezőgazdaságot szimbolizálja.

 

Kolozs megye címere

 

Alsó-Fehér vármegye címerében a pajzs kék mezejében zöld halmon kiterjesztett szárnyú fekete sas látható.

 

Alsó-Fehér vármegye címere

 

A romániai Fehér megye címerében viszont kék mezőben ezüst római katona jobb kezével lándzsát tart, balján V R R betűkkel hintett fekete pajzsot.

 

Fehér megye címere

 

A magyar címerben a sast a korábbi heraldikai irodalom – mindenféle bizonyíték nélkül – a „magyar nemzet” sasaként, illetőleg a magyar turulmadárként írta le. A román címerben a római katona a magyarnál ősibb, római múltat hivatott szimbolizálni, a pajzs felirata – az újjászületett római erény – egyértelműen a magyarból románná válást jelképezi.

 

Szolnok-Doboka vármegye címere

 

Szolnok-Doboka vármegye esetében a Romániához való csatolást követően a Szamos-Doboka nevet használták, a területet 1925 után Szamos megye néven jegyzik. Előbbi címerében a Szamost jelképező ezüst pólyával vágott pajzs felső kék mezejében zöld talajon balra vágtató, jobb kezében lándzsát tartó koronás lovas (király), fölötte hét arany csillag, alsó vörös mezejében ezüst hasábbal terhelt zöld talajon ezüst templom. A lovas Szent László magyar király, aki még herceg korában a legenda szerint a vármegye területén, Kerlésnél legyőzte a kunokat. A hét csillag a hét magyar vezért jelképezi, alant a dési óvár kápolnája és a sókitermelésre utaló kőtömb látható.

 

Szamos megye címere

 

A romániai Szamos megye címere kék pajzsban kétbástyás ezüst vár, azon szívpajzs, melynek vörös mezejében fekete bölényfej – Moldva címere. A magyarázat szerint III. István moldvai fejedelem (Ștefan cel Mare) egyes területrészek fölötti uralmára utal. Mátyás király valóban a vajdának adományozta Csicsó várát, de ez nem jelentett moldvai uralmat.

 

Eltüntették a magyar múltat

Háromszék és Hunyad megye címerén kívül minden jelképhez hozzányúltak. Némelyek esetében csak kisebb módosításokat eszközöltek, többségüknél azonban durván megsértették a címertani hagyományokat és eltüntették a történelmi múlt nyomait. És nemcsak magyar vonatkozású címerek esetében, hanem szászokéban is.

Az egykori Beszterce-vidék területén kialakult Beszterce-Naszód vármegye címeréből száműzték Magyarország Anjou-házi királyainak címerét, mely évszázadokon át volt Beszterce város és vidékének jelképe. Még a megye nevében sem hagyták meg az ősi megnevezést. A jelkép kizárólag, sőt, többszörösen románná vált. Még Havasalföld címerállata is belekerült. Nagy-Küküllő megye címeréből is kihagyták a magyar királyi Anjou-jelképet. Brassó több évszázados címerét a román királyság jelképére cserélték. Két megyecímerben úgy jelenik meg Moldva jelképe, mintha azok a román fejedelemséghez tartoztak
volna.

Ez történt a Romániához csatolt területeken Trianon után. 

A vármegyecímerek Hugo Gerard STRÖHL (Österreichisch-Ungarische Wappenrolle, Wien, 1899. könyvében megjelent) rajzai után kiszínezett változatok, melyek HOPPÁL Dezső A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei című, 2001-ben Budapesten, a Cartographia Kiadónál megjelent könyvéből valók, a romániai megyék címereinek forrása a Román Nemzeti Levéltár bukaresti Központi Levéltára, Heraldikai Konzultatív Bizottság gyűjteménye (I 1066 lt. sz.), 3. csomó.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 2873
szavazógép
2021-06-10: Család - :

Gyermekeink

2021-06-10: Belföld - :

Fizetés vagy nyugdíj

Az állami fizetés és nyugdíj halmozását tiltó, illetve a munkaviszony fenntartására a nyugdíjkorhatár elérése után is lehetőséget teremtő törvénytervezetet fogadott el a kormány tegnapi ülésén.