A miniszter az Európa Tanács (ET) féléves magyar elnökségének égisze alatt szervezett, a nemzeti kisebbségek jogvédelméről szóló konferencia keretében hangsúlyozta: Európában nagyon sokan vannak abban a helyzetben, hogy őshonos kisebbségekhez, és nem a többségi társadalomhoz tartoznak, ezért jogaik garantálása elengedhetetlen. Mint mondta, a 47 tagállamot számláló Európa Tanácsnak számos olyan elfogadott egyezménye, dokumentuma van, amely kellő súlyt helyez a nemzeti kisebbségek helyzetére. Az ET-ben ebből a szempontból lényegesen jobb a helyzet, mint az Európai Unióban, amely érzéketlen e téma iránt – hangsúlyozta a miniszter. Elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ET magyar elnökségének legfőbb prioritása a nemzeti kisebbségek helyzete lett, amelynek jelentőségével mindenki egyetért.
Elmondása szerint számtalan elismerésre méltó, a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének javításával kapcsolatos európai gyakorlat van, ugyanakkor számos, ezeket a jogokat megvonó ellenpélda is létezik. Gulyás Gergely példaként a magyar nyelvhasználatot az oktatásban korlátozó ukrajnai nyelvtörvényt hozta fel, amelyet a Velencei Bizottság ajánlásai ellenére sem módosítottak az ukrán hatóságok. Nemzeti kisebbségek kerülnek önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe csak azért, mert kultúrájukat, nyelvüket tekintve nem tartoznak a többségi társadalomhoz. Erről beszélni kell, problémáikat meg kell ismeri Európában – hangsúlyozta.

A miniszter felkérte Marija Pejčinović Burić ET-főtitkárt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy Ukrajna teljesítse nemzetközi szerződésekből és jogból eredő kötelezettségeit. Mint mondta, minél több nemzetközi szervezet gyakorol nyomást Ukrajnára, annál több az esély arra, hogy a kijevi vezetés belássa, saját érdeke is, ha nem diszkriminálja nemzeti kisebbségeit, és visszaállítsa azokat az oktatásra vonatkozó nyelvhasználati jogokat, amelyek pár évvel ezelőtt még érvényben voltak. Senkinek nincs oka Magyarország európai elköteleződését megkérdőjelezni, arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó törvény nem irányult senki ellen, csakis a gyermekek védelmét szolgálja – emelte ki, hozzátéve, hogy a jogszabály csak azt rögzíti, amit az EU alapjogi chartája is: a szülőket illeti gyermekük nevelésének joga.

Hozzátette: Magyarország elkötelezett a szabadság és a függetlenség mellett. Nem szabad elfelejteni, hogy az ET 47 tagországa között talán Magyarország az egyetlen, ahol az állam legfőbb vezetői nem csupán beszélnek ezek fontosságáról, hanem diktatúrában küzdöttek azért, hogy hazánk szabad és demokratikus legyen.