Sok-sok esztendővel ezelőtt hatalmas úr tartotta rettegésben a vidéket. Murgó volt a neve, vára a Murgó hegyén magasodott – kezdte újabb meséjét Nagymama.
– Két gyermeke volt Murgónak: az egyik Bacon volt, szép szál, de kegyetlen legény, barátaival sokszor végigrabolta a vidéket. A másik gyermek Uzonka volt, egy gyönyörű leány, aki ellentéte volt bátyjának: szelíd volt, jólelkű, mindenkinek segített. Titokban visszaadta az áldozatoknak az apja vagy a bátyja által elrabolt kincseket. Uzonka beleszeretett egy Piliske nevű fiatalemberbe, aki Murgó várával átellenben, Pilis várában lakott. Ugyanolyan gazdag volt, mint Murgó, de nem ártott senkinek, akin tudott, segített.
Baconnak megtetszettek Piliske lovai, és eltervezte, hogy elrabolja őket. A rablási kísérlet azonban nem sikerült, sőt, Piliske a rabló életét oltotta. Az öreg Murgó bosszút akart állni fia haláláért, azonban Mitács, a Csíki-hegyek varázslója ködbe burkolta Pilis hegyét. Így hatalmas buzogányával nem kapta el a várat, csupán a hegy derekát, s becsapódása helyén források fakadtak. Murgó csapatot toborzott Piliske ellen, de a köd ismét megvédte a várat az ostromtól.
Közben Piliske és Uzonka egymásba szeretett, titokban találkoztak Uzonka virágoskertjében. Egy alkalommal Murgó megleste a fiatalokat, hegyes tőrével Piliskére támadt, de Uzonka közéjük vetette magát, s a tőr az ő szívébe fúródott.
Ahol Uzonka meghalt, bő forrás fakadt, amely a szomjazóknak felüdülést, a betegeknek gyógyulást hoz.
Mire nagymama a mese végére ért, máris elgyalogoltak az uzonkafürdői strandig. Napoztak, lubickoltak, s közben nézték, hogy a Piliske hegyét köd burkolja-e. Mert nagymama szerint a Piliske köde esőt jelent: siratja megölt
kedvesét.