Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkészt, az egyház korábbi közügyigazgatóját választotta püspökké a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsa és Zsinata, mely pénteken, illetve szombaton ülésezett. Ugyanakkor megválasztották a többi egyházi főtisztségviselőt a 2021-2027-es időszakra.
Az unitárius egyház közleménye szerint a két ülés helyszíne a kolozsvári belvárosi unitárius templom, illetve a budapesti Bartók Béla Unitárius Egyházközség temploma volt, az egyidejűleg zajló ülések résztvevői között távközléses kapcsolat biztosította az együttes tanácskozást.
A pénteki főtanácsi ülés kezdetén Kovács István közügyigazgató tartott áhítatot, a tanácskozást pedig Bálint Benczédi Ferenc püspök nyitotta meg. Az ülésen megválasztották az egyház új főtisztségviselőit, a két főgondnokot Sándor Krisztina valamint Farkas Emőd személyében, a főjegyzőt (Rácz Norbert Zsolt) illetve a közügyigazgatót (Lőrinczi Lajos), valamint a Középfokú Fegyelmi Bíróság tagjait.
A Zsinat szombati ülésén Bálint Benczédi Ferenc püspök nyitóbeszéde után választották meg az egyház 32. püspökét Kovács István személyében, valamint a Felsőfokú Fegyelmi Bíróság tagjait. A választási eredmények ismertetését követően a leköszönő püspök üdvözölte Kovács István újonnan megválasztott egyházfőt, aki a Zsinat színe előtt szolgálati esküt tett.
A sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész egyetlen jelöltként pályázott a püspöki tisztségre, amelyet 2008 óta Bálint-Benczédi Ferenc töltött be. Az ő püspöki szolgálata idején valósult meg a – trianoni határok által megosztott – erdélyi és magyarországi unitáriusok újraegyesülése a Magyar Unitárius Egyház keretében.
Megválasztását követően Kovács István lapunknak kifejtette: „egy olyan különös korban, amelyben két szélsőség, a minden hagyományos értéket elsöpörni akaró dogmatikus liberalizmus és a haszonelvű globalizáció néz farkasszemet a sokszor fanatizmusig elmenő vallásos dogmatizmussal”, főpásztori megbízatása elsődleges célját abban látja, hogy a nemrégiben hungarikumnak is nyilvánított 1568-as vallásszabadságot szentesítő tordai határozat szellemében, a testvéregyházakkal közösen azon a keresztény fundamentumon őrizzék meg életünket, amelyen nemzeti és európai kultúránk létrejött. Úgy vélekedett, haladó hagyományainkat kell átemelnünk a jelenbe. „A 21. században nemzetünk és Európa egyetlen esélye abban rejlik, ha keresztény értékeinket átmentjük a jelenbe. Meggyőződésem, hogy a keresztény értékekben való megmaradás – az isteni gondviselésbe vetett hit, az értékteremtő család, a székely-magyar nemzeti közösségünk szolgálata – nemcsak az értékek görcsös őrzését jelenti, hanem ezek átörökítése és megélése által az Istennek tetsző élet igazi boldogságát” – fogalmazott.
Kovács István 1959. október 22-én született Kőhalomban, elemi iskoláit szülőfalujában valamint Árkoson és Sepsiszentgyörgyön végezte. 1978-ban Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1980–1985 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán tanult. 1985–1988 között Marosvásárhelyen teljesített segédlelkészi szolgálatot, 1988–1998 között a sepsiszentkirály-botfalusi egyházközség lelkésze, 1990–1993 között pedig az újraalakult Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet első elnöke volt. 1993-ban egy tanévet ösztöndíjasként a Manchester College Oxfordban tanult. 1998-tól a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség lelkésze, illetve az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének (ULOSZ) elnöki tisztségét töltötte be. Feleségével, Kovács Ágnessel két fiút nevelnek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
