Az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a kisebbségi jogvédelemről rendezett online nyári egyetemen tegnap.
Szilágyi Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet tanácskozásán azt mondta: nagy szükség van a kisebbségvédelmi ismeretekre. A magyar kormány 2010 óta a kétoldalú kapcsolatokban, a nemzetközi fórumokon egyaránt kiáll a határon túli magyarságért, sok országnál azonban visszarendeződés tapasztalható. A határon túli magyarok sokszor jogsértéseket szenvednek el, meglévő kollektív jogaiktól fosztják meg őket – mutatott rá a Kisebbségvédelem Európában 2021 címmel tartott rendezvény nyitónapján. A legerősebben ez Kárpátalján jellemző – fűzte hozzá, példaként a nyelvtörvényt, az őshonos népekre vonatkozó jogszabályokat említve.
Nemcsak az anyaországban, hanem a külhoni régiókban is szükség van olyan szakemberekre, akik folyamatosan monitorozhatják a kisebbségvédelemmel összefüggő jogszabályokat, egységes Kárpát-medencében gondolkodnak és egységesen tudnak fellépni – hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy hivatalosan 12 millió magyarral számolhatnak a Kárpát-medencében. A tömbmagyarság és a szórványmagyarság egyaránt fontos a kormánynak. Kiemelt jelentőségű, hogy az utóbbiakat is megtartsák magyarságukban – mondta, kiemelve: a diaszpórában is rengeteg honfitársunk él, így összesen 15 milliós magyarságról beszélhetnek.
A miniszteri biztos beszámolt arról, hogy a külhoni magyarsággal a legfontosabb kapcsolattartó fórum a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács. A 2010 óta elfogadott legjelentősebb jogszabályok között említette a magyar állampolgársági törvényt. Több mint 1,1 millió új magyar állampolgár van már, és minden magyar egyaránt fontos – jelentette ki.
Hangsúlyos célként jelölte meg, hogy megerősítsék a szülőföldön élők identitását. Kiemelten kell támogatni a külhoni magyar családokat azért, hogy az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában is gyarapodó közösségek legyenek – mondta a miniszteri biztos. Emlékeztetett: a külhonban élők is igényelhetik az anyasági támogatást, bevezették a babacsomagot, és folyamatosan indulnak a kisgyermekes családoknak szóló programok is.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke azt mondta, arra kell törekedni a jövőben, hogy az ET erős támasza és támogatója legyen azoknak, akik a kisebbségi jogok bővítésével akarják erősíteni a saját országuk és az egész kontinens jólétét és biztonságát.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról beszélt, hogy a nemzetpolitika egyik fő feladata a jogbiztonság megteremtése a külhoni magyarságnak. Alapelvük, hogy a magyarságuk vagy vélhető magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett állampolgároknak minden támogatást megadjanak, és így a külhoni területeken élő magyarok is emelt fővel, jogbiztonságban élhessenek a szülőföldjükön – mondta. Kitért arra, hogy állandó jogsegélyszolgálatot biztosítanak, 21 irodát működtetnek Kárpát-medence-szerte, a konkrét peres ügyekben pedig anyagi és szakmai támogatást nyújtanak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
