SepsiszentgyörgyA mélyszegénység ellen

A kulcsszó az összefogás, mert rendkívül nehéz és bonyolult problémákkal kell megküzdeni – jelentette ki Antal Árpád, aki mindig is úgy vélekedett, hogy a civil és egyházi szervezetek sokkal hatékonyabban (és ráadásul olcsóbban) nyújtanak szociális szolgáltatásokat; márpedig ő azt szeretné, hogy ne csak papíron legyen sikeres a mélyszegénység elleni küzdelem (amire már eurómilliárdokat költöttek minden látható javulás nélkül), hanem a valóságban, hosszú távon is. Egyúttal cáfolta azt a híresztelést, hogy az őrkőieket máshová akarná költöztetni az önkormányzat – elmondása szerint a Jókai Mór utcában egy elegáns, 21. századi lakónyegyedet szeretnének építtetni a fiatalok számára, de az egy másik projekt lesz. Az elöljáró megköszönte az eddig befektetett munkát, energiát és pénzt, és hangsúlyozta: óriási elszántság kell ahhoz, hogy végigvigyék, amibe belefogtak.

Egy lánc annyira erős, amennyire a leggyengébb szeme az, és Sepsiszentgyörgy annyira tud erős lenni, amennyire a hátrányos helyzetű lakóit meg tudja erősíteni – vélekedett Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazatának igazgatója, azt is felelevenítve, hogy itt néhány éve született egy stratégia a mélyszegénységben élők felzárkóztatására, létrejött a Sepsi akciócsoport, elindult egy pályáztatási folyamat, és ezáltal kerültek be olyan partnerek, akik már bizonyítottak. A Prospera projekt egy újabb mérföldkő ezen az úton, amely nem fogja eltüntetni a mélyszegénységet, az enyhítéséhez azonban remélhetőleg jelentősen hozzájárul majd. Ludescher László kiemelte, hogy ezt a munkát a vállalkozói és a civil szféra is együtt végzi a közintézményekkel, és bár várhatóan nagyon sok buktatóval szembesülnek a következő két évben, és nagyon sokszor kell újrakezdeni, minden adott ahhoz, hogy két év alatt már fel tudjanak mutatni valamit. Összetett – oktatási, egészségügyi, szociális, foglalkoztatási, lakhatási – szolgáltatásokat kívánnak nyújtani (utóbbi már lebonyolítási szakaszban van), mert csak így lehet felszámolni a mélyszegénységet – jelentette ki, és elismerését fejezte ki az önkormányzat iránt, mert nemcsak aszfaltba és kövekbe, hanem az emberekbe, a közösségekbe is befektet: ez a település jövőképes.

A stratégia révén a város hétmillió eurót nyert az Európai Uniótól, a Prospera pedig az első kiírásra benyújtott első, legnagyobb és már finanszírozási szakaszban levő pályázat, amelynek során együtt tanulták a Caritassal, hogy miképpen kell egy ilyen uniós projektet lebonyolítani, a többi már könnyebben ment – mondta el Veres-Nagy Tímea, a Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület menedzsere, aki szerint ennyire összetett és nagyívű beavatkozás még nem történt ilyen téren. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem elég csak egy oldalról – legyen az oktatási, egészségügyi vagy más jellegű – megközelíteni a problémákat, ezért is fontos, hogy sikerült megfelelő partnereket találni, és mindenki a saját hatáskörében fog közreműködni abban, hogy segítsenek a rászorulóknak a saját életüket megszervezni.

A Gyulafehérvári Caritas már több tíz éve jelen van az őrkői közösség életében, a szektoriális megközelítés miatt azonban nem tudott előrelépni, ezzel a projekttel viszont sikerült lebontani néhány falat – összegezett Kerezsi Hajnalka projektmenedzser. Felsorolta: a főpályázó a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazata, fő partnere az Eurocenter Amőba Oktatási Központ, mellettük pedig a Háromszéki Közösségi Alapítvány, a Máltai Szeretetszolgálat és a megyei tanfelügyelőség, valamint az önkormányzat is részt vállal a munkából, amiben gyermekfoglalkozás, terhesgondozás, egészségügyi közvetítés, szociális és személyre szabott tanácsadás, egyéni mentorálás, felnőttképzés, szakképzés is lesz (utóbbiakat a kompetenciák felmérésével kezdik, hogy oda tereljék a munkaerőt, ahol valóban meg is tudják állni a helyüket), és a beruházások is – nemcsak lakásokat, hanem szociális központot és mosodát, illetve személyes higiéniai blokkot is épít az önkormányzat – sokat fognak segíteni. A Prospera projekttel elkeződik egy hosszú távú jelenlét a Csíki negyeben és a Szépmezőn is; számításaik szerint a következő két évben 36 szakember (köztük 11 szociális munkás) foglalkozik majd a megcélzott 600 lélekkel. Családokban gondolkodnak, tehát mintegy 300 aktív korú (16–50 éves), munkaképes személy és a hozzájuk tartozó gyermekek, illetve idősek felzárkóztatásával, mert együtt jobban tudnak fejlődni és erősödni, és így hosszú távú hatást érhetnek el – magyarázta. A projekt összértéke meghaladja a 4,9 millió lejt.

Bízom abban, hogy ha mi haladunk, országszinten is lesz fejlődés, a jelenlegi közpolitikák ugyanis nem támogatják a mélyszegénység visszaszorítására irányuló folyamatokat, és ebben a környezetben pontszerűen nehezebb eredményt elérni – mondta ki a végszót Antal Árpád. Kifejtette: máris hatalmas a munkaerőhiány Romániában, egyes ágazatok – például az építkezési szektor – részéről óriási nyomás nehezedik a kormányra, hogy az Európai Unión kívülről hozzon be munkaerőt, miközben országszerte rengeteg ember él segélyből vagy abból sem, őket egy kis képzéssel be lehetne vonni a foglalkoztatottak közé. Sepsiszentgyörgy polgármestere a munkahely nélkül maradt bányászok óriási végkielégítését is felhozta, szerinte hasznosabb lenne azt a pénzt az átképzésükre fordítani, jobban járnának ők is, az ország is.