Népi mesterségek bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban
Mindenkinek jogában áll tárgyat alkotni, de annak, amit árusítás céljából készítenek, autentikusnak és minőséginek kell lennie — fogalmazták meg a hét végén tárgyak és életmódok témakörben tartott sepsiszentgyörgyi néprajzi konferencia résztvevői. A szakemberek közösen kívánnak fellépni a giccs ellen, ennek két módját látják: széles körben megismertetni a hagyományos népi mesterségeket, és kiszorítani a vásárokból az értéktelen alkotásokat.
Az elmúlt harminc év alatt felére csökkent a népi mesterek száma Háromszéken, jelenleg százötven mestert, kéttucat népművészt és hetvenhat kézművest tartanak számon, utóbbiaknak csupán fele készít hagyományos tárgyakat — ismertették a Kovászna Megyei Művelődési Központ felmérésének adatait.
A megváltozott életmód és értékrend elsöpri a népi tárgyalkotás egy részét, ezért tudatosan védeni kell az őseinktől ránk maradt tárgyi örökséget és az annak előállításához szükséges tudást — hangsúlyozta Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, akinek a pénteken elhangzott, a tárgyi kultúra kutatástörténetéről szóló előadása bevezetőként, a kézművesség újraélesztésének lehetőségeit feszegető vasárnapi értekezése összegzésként szolgáltatott keretet a részkutatásokat is ismertető háromnapos tanácskozásnak, melynek előadói erdélyi és magyarországi néprajzos műhelyekből, múzeumoktól érkeztek a Székely Nemzeti Múzeumba, valamint dolgozattal mutatkozott be néhány kolozsvári néprajz szakos egyetemi hallgató.
