Ferencz Csaba
Egy ideje már nem járnak ki. Még jó, hogy van a bennvaló, az élet, amit nem is olyan régen több nemzedék lakott be. Mindenki nannyója már egy évtizede a temetőbe költözött, de a konyhában megüresedett lócát még nem volt szívük kidobni.
A nyári konyha is jobbára üresen áll, amióta a nagy disznóvágások elmaradtak. A csikókályha, mint kihűlt táltosparipa, parazsat rég nem szikráztatott.
Az új ház is üresen áll, az egyik fiú London külvárosában pincérkedik, a másik még messzebb. Az unokák arca pedig elhalványul az emlékezet kárpitján.
Az istállóba azért mindennap hátraballag, a jászolban még ott van a tavalyelőtti széna, amit Virág, az utolsó tejelő marha már nem tudott elropogtatni, mielőtt a vágóhídra vitték. Ő volt az utolsó jószág, a disznóólban már régen nem túrja fel a padlatot az éppen halálra ítélt röfi, majorságot sem tartanak már. Az utolsó kakassal nem bírt az asszony, a szomszéd fejezte le a nagy fejszével, s bár mindent úgy csináltak, mint régen, bizony a húsleves sem a régi ízeket hozta.
A hosszú téli estékre a fonal maradt. A kenderfonal. A matringot az ember, a gomolyát az asszony kezeli, akárha fél évszázada. Abból a kócból való, amit még legény korában készített elő fonásra. Még most is érzi a gereben nyomát, ahogy véresre szakítja a tenyerét. Az érintést, amivel az alig tizennyolc esztendős leánka körömvirágkrémmel gyógyította. Hej, azok a régi guzsalyosok! A surrogó rokkák és szoknyák muzsikája.
A minap mégis begyújtott a csikókályhába. A nyári konyha hamar kimelegedett. A Luca-szék eresztékei recsegtek-ropogtak, akár az öreg csontok, amint valahogy elhelyezkedtek.
Benn csend honolt, csupán a tűz duruzsolása és a fagyos hajnalok rorátés borzongása bizsergett át az örökkévalóság fonalán.
* A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete által kiadott Gúnyhatár – Léphaft-karikatúrák körülírva című kötetből (Illyefalva, 2021, szerk. Ambrus Attila)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
