Szőlőtőkén a vidám méhek
apró porból nektárt mérnek.

Rózsák szirmán katicák másznak;
fényes, díszes, pöttyös szárnyak.

Hársfám törzsén bodobács lépked;
ágán szirmát ő enné meg.

Szegfűk szárán gyönyörű lepkék;
nézem könnyű táncuk röptét.

Tücsköm halkan hegedül, cirpel…
Felhő! Könnyed csöndben sírd el!

Hajnal fényét madarak küldik;
Nap fényében csillag fürdik.

Devecsery  László: Kis katica
– Kis katica, merre jársz,
égen-földön merre szállsz?
Merre viszed hét pettyedet?
Hadd repüljek távol veled!

– Ég, föld között repít szárnyam,
virágok kelyhe az ágyam.
Szárny nélkül te hogy’ repülnél?
Hét petty nélkül is örülnél?

– Kis katica, repülj messze:
szép, távoli, új egekre!
Szárny nélkül én nem követlek,
hét petty nélkül nem vezetlek.

– Kis katica! Merre jársz?
Égen-földön merre szállsz?