Mi a magyarság szempontjából legfájóbb oktatási kérdés, és hogyan szándékozik megoldani ezt mandátuma alatt?

A válaszok egy részét alább olvashatják, a többit egy következő lapszámunkban közöljük.

Ötvös Mózes független képviselőjelölt

(2-es képviselői körzet)

Tökéletesen egyetértek a tanügyi káderek kéréseinek megvalósításával, mert feltétlenül szükségesnek látom, hogy megfelelő, öntudatos munkát végezzenek, nem csak az iskolában, hanem a kultúrában, sportban és mindenütt, ahol szükség van rájuk egy községben vagy faluban. Ezért az összegért, amit jelen pillanatban kapnak, véleményem szerint nem tudnak teljes ambícióval dolgozni. Elengedhetetlen a magyar iskolák fellendítése és megtartása, feltétlenül szükséges a felsőbb oktatás. Meg kell keresnünk azt a formát, amely biztosítja a szegény családokból származó tehetséges gyermekek támogatását, hogy ebből a rétegből is jussanak hozzá a felsőfokú képzéshez. Ezért fizetésem egy részét felajánlom megsegítésükre: az egyháznak utalom át (unitárius vagyok), és a presbiterek a tiszteletes úr vezetésével állapítják meg, hogy melyik községben melyik szegény gyerek kapja meg a pénzt.

Márton Árpád RMDSZ-es képviselőjelölt

(2-es képviselői körzet)

A jelenlegi tanügyi rendszer reformja általános és sajátos kérdéseket is felvet.

1. Általánosan a legnagyobb feladatot a leadott tartalom és módszer átalakítása jelenti, oly módon, hogy az egy közepes általános műveltséget biztosítson, és megtanítsa gondolkodni a gyermekeket. Csökkentett óraszámok, kevesebb otthoni és kiegészítő munkát kellene a tanulókra osztani. Ez azonban nem elsősorban törvényhozási feladat, mint ahogy a szakképzett tanügyi káder hiányának megoldása is csak részben az.

El kellene fogadni egy egységes, a költségvetésből javadalmazott személyek fizetését szabályozó jogi normát. Ennek nem csak a különböző szektorokban tevékenykedők javadalmazásának összhangba hozását kell megoldania, hanem például a tanügyön belül is mutatkozó, olykor indokolatlanul nagy eltolódásokat.

A bolognai folyamat megvalósítása során vigyázni kell arra, hogy sem bizonyos ágazatok, sem pedig a magyar nyelvű felsőbb fokú oktatás ne kerülhessen ezáltal hátrányos helyzetbe, amely megnehezítené a diplomák külföldi elismerését.

2. A sajátos magyar oktatást érintő kérdések közül az egyik a román nyelv, történelem és földrajz oktatása, illetve az ezekből való érettségizés, felmérő dolgozatok írása. Ezt a kérdést megnyugtatóan megoldaná már a kisebbségi törvény, de vigyázni kell, hogy amennyiben valamilyen módon átalakul a jelenlegi tanügyi törvény vagy a tartalom, akkor a helyzet javuljon, és ne romoljon. Nem tehetem meg, hogy ne utaljak arra, ami e téren Szlovákiában történt, miután a magyar koalíció pártja már nem volt kormánytényező.

Az önálló karok létrehozását, illetve egyetemek kettéválását szabályozó jogi normát olyanná kell alakítani, hogy ezt a leválni akaró rész tanügyi káderei és diákjai kezdeményezhessék, vagy nemzeti kisebbségi nyelven történő oktatás esetén annak a közösségnek a legitim képviselői, amelyhez ezek tartoznak. Ez is megoldódhatna már a kisebbségi törvény elfogadásával. Ez megalapozhatná az önálló állami magyar egyetem létrejöttét. Viszont ha egy olyan tanügyitörvény-rendszer jönne létre, amely külön tárgyalja a közoktatást és más törvényben a felsőfokú oktatást, akkor előfordulhat, hogy újra kell kezdenünk mindazon csatározásokat, amelyeket a felsőfokú oktatás esetében az elmúlt tizennyolc évben végigvittünk.

Egyértelművé kell tenni a felekezeti oktatás helyzetét, beleértve az egyházak kezdeményezte felsőfokú oktatást is, annak finanszírozásával együtt. Ezáltal megoldódhatna a Sapientia és a Partium Keresztény Egyetem állami finanszírozása is.

Rákosi János független képviselőjelölt

(3-as képviselői körzet)

Nem vagyok pedagógus, ehhez a kérdéshez nem nagyon tudok hozzászólni, ellenben nekem is van egy-két meglátásom. Vállalkozóként kollégáimmal együtt úgy látom, hogy mesteremberhiányban szenvedünk. Ezért meg fogok tenni mindent annak érdekében, hogy a szakiskolákban hiányszakmákban indítsanak osztályokat. Az első lépést ezen a téren már meg is tettem, Dezső Vencel iskolaigazgatóval konkrétan tárgyaltam arról, hogy az Apor Péter Iskolaközpontnál a közeljövőben indítsanak egy kőműves-, ács- és vasbetonszerelő-szakosztályt. Persze, nappali tagozaton. Nekem személy szerint nincs semmi kifogásom a gyorstalpaló tanfolyamok, iskolák ellen, de hozzám is jöttek olyanok, akiknek papíron megvolt a végzettségük, de nem értettek a szakmához. Sajnos, ez van. A szakemberképzést a parlamentben is szorgalmazni szeretném. Nem csak nálunk, hanem egész Európában szakemberhiány jelentkezett. Konkrét példa erre Bukarest, ahol török és kínai vendégmunkásokkal dolgoztatnak a hiányszakmákban, de elsősorban az építkezéseknél. Egy másik nagy baj az, hogy a fiataljaink, nem lévén itthon megélhetési lehetőségük, kivándorolnak, máshol keresnek maguknak munkát, megélhetést. Elmennek tanulni, és — tisztelet a kivételnek — nagyon kevesen térnek haza. Sajnos, a földművelésből sem lehet már tisztességesen megélni.

Olosz Gergely RMDSZ-es képviselőjelölt

(3-as képviselői körzet)

A legfájóbb pont, hogy bár minden romániai magyar ugyanúgy adófizető állampolgár, mint a románok, de nem mondhatjuk el, hogy a bölcsődétől óvodán, középiskolán át a líceumig, szakiskolákig és egyetemig magyar nyelven tanulhat a hagyományok ápolásával. Létezik ma egy alapelv, amely szinte mindenhol egyetemi végzettséget követel, de én azt gondolom, vissza kell állítani a szakiskolák becsületét, a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási szakiskolákat, hisz forrással rendelkezünk, létezik az a tapasztalat, amelyet a szülőktől, nagyszülőktől gyerekként megtanulhattak, hisz rákényszerültek, hogy részt vegyenek a családdal együtt a betevő falat előteremtésében. A továbbiakban azonban hiányzik a gyakorlati tudás mellett a lexikális tudás megszerzésének lehetősége, nagyon fontos lenne, hogy megtanulják a fejlődő technológiákkal járó dolgokat, és megtanulják, hogy ebben az új, EU-s rendszerben hogyan tudnak érvényesülni, hogyan tudnak pályázni, anyagi forrásokat lehívni. Ha megtanítjuk a fiataloknak, milyen új lehetőségek vannak, és ez az otthonról hozott gyakorlati tudással társul, sokkal jobban tudnak majd érvényesülni. Most, a tanárok fizetési követelése kapcsán sokszor felmerült, jogos vagy sem kérésük. Igenis jogos, mert a következő nemzedéket a család mellett nekik kell nevelniük, az otthonról hozott alapértékrend mellé a pluszot nekik kell megadniuk. Ha a pedagógusnak azon kell gondolkodnia, milyen másod-, harmadállást vállaljon, hogy eltartsa családját, nem tud a hivatásának élni. Ha nem tudjuk úgy útra indítani gyermekeinket, hogy legyenek bátrak, kreatívak, merjenek vállalkozni, akár a napi feladataikban is, akkor nem tudunk kinevelni egy olyan generációt, amelyik képes lesz megmérkőzni mindazokkal a nehézségekkel, amelyektől a magyarság megmaradása függ. Egyetem terén is lépnünk kell, nekünk olyan egyetemünk kell hogy legyen, amelyik a legjobb, amelyre büszkék lehetnek az oda járó fiatalok, és ahol megkapnak minden lehetőséget. Jogunk van anyanyelven tanulni, és arra is, hogy megfelelő minőségű oktatásban részesüljenek gyermekeink.