Lermontov szerint a bizottsághoz több panasz érkezett az állami finanszírozásban részesülő orosz színházak repertoárpolitikájával kapcsolatban. Mint mondta, társadalmi vitára kell bocsátani, hogy vajon ez összhangban áll-e a Vlagyimir Putyin elnök által nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági stratégiával. A vitát a tisztségviselő szerint a színházak, a társadalom és a kulturális minisztérium képviselőinek bevonásával szándékoznak lebonyolítani. Az eljárás határidejét Lermontov nem nevezte meg.
A színházi repertoárokat mások mellett Szvjatoszlav Ribasz író is bírálta, aki a múlt hónapban a Lityeraturnaja Gazeta hasábjain megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy egyes bemutatott darabok nincsenek összhangban a július 2-án kiadott, a nemzetbiztonsági stratégiát taglaló elnöki rendeletben is megfogalmazott nemzeti eszmével.
Ribasz szerint Prokofjev Háború és béke című operájának a brit Graham Vick által a szentpétervári Mariinszkij Színházban színre vitt változata eltorzította Tolsztoj karaktereit, Natasa Rosztovát például prostituáltnak állította be. Az amerikai John Neumeiert, aki a moszkvai Bolsoj Színházban rendezte meg az Anna Kareninát, a cselekmény eltorzításával vádolta meg, amiért Kareninből elnökjelöltet csinált. Az író az orosz klasszikusok, a nemzetközi eszme „határozott és visszavonhatatlan” védelmére szólított fel. Követendő példaként a (második világháborús szovjet) „győzelem” melletti kiállást nevezte meg.