A romániai magyarság európai parlamenti képviseletét illetően megfogalmazódott a legfontosabb felismerés, amelyet naponként idézünk az RMDSZ közleményéből: ,,Történelmi felelőtlenség lenne elfogultságból, hiúságból vagy kölcsönös sértettségből megosztani közösségünket, és eljátszani egy fontos lehetőséget. Mi a független jelöltként indulni szándékozó Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével nyilvánvalóan nem értünk egyet, és ugyan ő sem ért egyet velünk, ennek ellenére hiteles személyiségnek tartjuk, és felajánljuk a választási együttműködést."
A hangsúly ebben a nyilatkozatban a ,,hiteles személyiség" és az ,,együttműködés" szavakon, ehhez képest minden egyéb mellékes, de ártalmas is, ha a tervezett tárgyalásokon netalán újrakezdődik az erőfitogtatás, a nagy odamondások és megmondások hőzöngő csattogtatása. Tőkés László hitelességét, az ellentábor erőlködve magabiztoskodó és hangoskodó néhányát kivéve, senki nem vonta kétségbe, bizonyság erre a püspök úr melletti voksok száma, de ennél is lényegesebb az Európai Parlamentbe való bejuttatását támogató közhangulat. Az RMDSZ-nek Erdély-szerte jól kiépített hierarchikus struktúrája van, erre alapozza — még most is — erejének mítoszát, de botorság lenne észre nem venni, hogy a helyi hangadók, a pártkatonák háta mögött már nem is zajtalanul, hanem hangosan, félelmesen érik valami, s ha nem ütik nyélbe ezt az egyezséget, ez a valami elviheti teljes egészében tizennyolc esztendő vetését, európai parlamenti képviselet nélkül maradhat a hazai magyarság. Ezt csak árnyalná, de nem változtatná meg, ha Tőkés László független képviselőként egyedül bejutna. A tét ennél nagyobb, most adatott meg az a lehetőség, hogy a Romániából az EP-be bejutó három képviselő — ne ódzkodjunk kimondani — a többi magyar képviselővel együtt (Magyarország, Szlovákia) olyan erős magot alkothat, amely végre egy fontos európai fórumon nemzetként képviselhet bennünket. Ezért az eddigi pártok, csoportosulások, személyek közötti határvillongásokat az együttes nemzetépítési szándéknak kell felváltania.
Nem mindegy tehát, hogy személy szerint kik jutnak be az EP fényes palotáiba. Ennek az elvnek kell alárendelni minden egyebet. Tőkés László karizmatikus személyiségére, tekintélyére, a nemzeti érdekek iránti elkötelezettségére szükség van nemzetközi porondon is, ezért lenne kockázatos, ha a kalapját vagy a reverendáját próbálná elküldeni maga helyett. Mint ahogyan ártalmas az is, ha Tőkés László oldalán tovább fokozódnak a nagy odamondások, a ,,ki mondta meg hamarabb", ,,ki kezdte előbb" típusú versengés, a közvéleményt irritáló kirohanások, amiből már mindenkinek elege van.
