Farcádi Botond
Háromnyelvű – román, magyar és ukrán – helységnévtáblát helyeztek ki hétfőn Máramarosszigeten. A helyi RMDSZ képviselői szerint az ukrán határ közelében található településen élő magyarság régi vágya valósult meg ezzel, és bizonyára kijelenthetjük azt is: a hírnek a tábla-, jelkép- és feliratháborúban edzett székelyföldi magyarok is ugyanúgy örülnek, mint szórványban élő nemzettársaik. A magyarok mellett, persze, örülhetnek a Máramarosszigeten, valamint az ország más tájain élő ukránok, de hinni merjük: a többségi román nemzethez tartozók jelentős része is.
A máramarosszigeti helységnévtáblának amúgy van egy kevésbé dicső előtörténete is: 2019-ben egyszer már feltüntették magyarul is a település nevét, ám az mindössze egy napot tartott, másnapra le is festették. Akkor az RMDSZ-es alpolgármester kezdeményezte a magyar feliratot, a városvezető pedig rendelettel szerzett érvényt a javaslatnak – most azonban a helyi tanács szavazott a háromnyelvű tábláról. És ami különösen fontos: az RMDSZ-es kezdeményezést mindenik román párt, a liberálisok, a szociáldemokraták és az USR–PLUS is támogatta, gyakorlatilag tehát egyhangúlag döntöttek a többnyelvű tábláról. Persze, önmagában ez még nem biztosíték arra, hogy ezúttal nem akad olyasvalaki, akinek sérti a szemét a többnyelvű tábla, de mindenképpen fontos jelzés, hogy a helyi közösség választott képviselői pártszínezettől függetlenül egyként sorakoztak föl a kezdeményezés mögé.
A történelmi Máramaros egykori székhelyén amúgy törvény szerint nem lenne kötelező magyarul és ukránul is kiírni a település nevét, hiszen Máramarosszigeten a 35 ezer lakos alig 10–11 százaléka magyar, ukránok pedig ennél is kevesebben élnek. Nincs meg tehát a bűvös 20 százalékos küszöb, amely kötelezné a városvezetést a többnyelvűség biztosítására – ennek tükrében pedig még inkább figyelemre méltó gesztus a helyi tanács egyhangú támogatása. Az, hogy a helyi tanácsban senki nem ellenezte a javaslatot, akár nagyobb védelmet is jelenthet a többnyelvű táblának az esetleges nacionalista vandalizmus ellen, a magyarság helyi vezetői szerint ugyanakkor a döntés megerősítheti a kapcsolatot többség és kisebbségek között.
A sajtónak nyilatkozó helyi magyar vezetők azt is kiemelték: a tanácstagok és véleményformálók a normalitás jeleként értékelték a kezdeményezést – és a máramarosszigeti történet ebben a tekintetben lehet örömhír az ország más vidékein élő magyarok számára is: egyszer talán csak el lehet jutni oda, hogy a román többség maga látja be, semmit nem veszít azzal, ha a nyelvi jogok biztosítása révén is hozzájárul ahhoz, hogy a vele együtt, kisebbségben élő magyar közösség otthon érezze magát Romániában.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
