A főfelügyelő az intézmény idei első félévi tevékenységi beszámolója kapcsán tért ki egyebek mellett a lakossági bejelentésekre. A hatóság több mint háromszáz betervezett ellenőrzést végzett az év első hat hónapjában, ezekhez jön hozzá az a hatvan, amikor lakossági jelzés nyomán szálltak ki a helyszínre. A panaszok közül 32 bizonyult megalapozottnak, ezekben az esetekben el is jártak a felügyelők. Tavaly ugyanabban az időszakban több bejelentés érkezett, összesen 79, ebből 44 bizonyult megalapozottnak, míg egy évvel korábban 53 bejelentést jegyeztek.

A növekedést illetően a főfelügyelő elmondta: feltehetőleg annak tudható be, hogy az emberek bátrabbak lettek, miután látták, hogy a hatóság minden esetben eljár, és ha szükséges, bírságokat is kiró. Előfordulhat az is, hogy korábban jelezték például a szemetelést az önkormányzatnak, de mivel az eredmény elmaradt, így inkább a felügyelőséghez fordulnak. Idén is leggyakrabban a hulladékok közterületen, természetben történő hátrahagyása miatt kaptak bejelentéseket, de több panasz érkezett a patakok szennyvízzel vagy állati eredetű szerves hulladékkal való szennyezésére is.

Lucian Cândea újságírói kérdésre arra is rámutatott, hogy a megnövekedett bejelentésszám megnehezíti feladatukat, mivel személyzethiánnyal küzdenek. Összesen négy felügyelő dolgozik a hatóságnál, egyikük ő maga, vezető beosztásban, így sokszor gondot jelent, hogy a bejelentésekre időben válaszoljanak. Még legkevesebb négy felügyelőre lenne szükségük – főképp, hogy éjszakai ügyeletet is biztosítaniuk kell –, az állások megvannak, de nem tudják azokat betölteni, mivel nincs pénz a bérekre. Lucian Cândea szerint országos jelenségről van szó, a minisztériumban még nem született megoldás. Háromszéken legtöbb egy embert lehetne alkalmazni, de még erre sem kapták meg a jóváhagyást, noha több rendben is igényelték már.

A kiszállások alkalmával a csendőrség és a rendőrség egységei segítik őket. Egy felügyelő, akinek még fegyverviselési engedélye sincs, sokat nem tudna tenni például olyan esetekben, amikor cigány közösségekben kell elkobozniuk járműveket, amelyekkel hulladékot szállítanak törvénytelenül, hogy valahol – általában az árokparton, mezei utak mentén, vagy erdőszélen – hátrahagyják.

Szintén újságírói kérdésre a felügyelő elmondta, a tevékenységük bonyolódott valamelyest azáltal, hogy az illegális hulladékszállításra használt járműveket elkobozhatják. Idén három szereket és két autót foglaltak le. Ezek átmenetileg egy telephelyre kerülnek, majd a közpénzügyi igazgatóság árverésre bocsátja, illetve a megsemmisítésről is dönthetnek. Az esetek többségében a tulajdonosok igyekeznek kiváltani a járműveket, és a pénzbírságokat is kifizetik.

Utóbbi kapcsán a főfelügyelő elmondta: tavaly több mint 626 ezer lejre rúgott a hatóság által fél év alatt kiszabott bírságok végösszege, idén 396 ezer lejnél tartanak, 2019-ben pedig nem érték el a háromszázezres határt. A tavalyi „rekord” annak tudható be, hogy egy baróti illegális autóbontót működtető magánszemélyt több rendben megbírságoltak, illetve megbüntették annak az árapataki hulladékgyűjtő telepnek a tulajdonosát, melyről lapunkban is írtunk már. Illegális hulladéklerakás miatt Előpatak és Bacon község önkormányzatát kellett nagyobb pénzbüntetéssel sújtaniuk.