Az elképzelés szerint ekkor Tőkés Lászlóval nyílt fórumon vett volna részt, majd zárt ajtók mögött is tárgyaltak volna az együttműködési lehetőségekről. Markó már korábban jelezte, hogy nem tartja megfelelő helyszínnek a tusványosi tábort, de nyíltan, levélben csak most utasította vissza a részvételt. Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke a megnyitón még úgy vélekedett, az, hogy Markó visszautasítja a párbeszédet, ellentmond a politika alapelveinek. Később kérdésünkre úgy fogalmazott, bízik benne, jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, Tőkés László pénteken Tusnádon jelenti be legújabb ajánlatát.
Kell, lehet és érdemes
Tizennyolcadik alkalommal, Erős Európa, erős közösségek címmel nyitotta meg kapuit a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. ,,A tusványosi tábor polgárjogot nyert a tizennyolc év alatt, ma már megtiszteltetés a meghívás" ― mondta Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. Kiemelte, hogy olyan forradalminak számító ötletek láttak napvilágot a tizennyolc év alatt, amelyekre a rendszerváltást követően senki sem számított. ,,A régi tabutémák ma már nem számítanak tabunak, és a negatívumok mellett Tusványos olyan, mint az élet: több az öröm, a mulatság és a remény."
,,A legnagyobb eredmény, hogy földalatti kezdeményezésből nagypolitikai kezdeményezés lett. A tábor címe azonban nem egy eredményt, hanem egy célkitűzést jelent" ― mondta Németh Zsolt, aki idén is a Pro Minoritate Alapítvány képviseletében volt jelen. Romániának és Magyarországnak is az a feladata, hogy segítse Európát az egységesülés útján — hangoztatta. Az autonómiáról elmondta, ,,addig beszélünk róla, amíg meg nem valósul".
Precedens értékű-e a koszovói folyamat?
Koszovó és a nyugat-balkáni stabilitás problematikáját járták körül magyarországi és romániai magyar szakemberek a tusványosi tábor első nagyelőadásán. A moderátor, Bíró Gáspár egyetemi tanár arra kereste a választ, van-e még realitása az Ahtisaari-tervnek, és a koszovói folyamat tekinthető-e precedensnek. Az előadók többnyire egyetértettek: az Ahtisaari-terv az egyetlen lehetséges megoldás, visszaút már nincs, a szerbek nem vehetik újra uralmuk alá a régiót. Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának vezetője szerint nagy kérdés, hogy stabilitást hoz-e a térségben Koszovó gyors függetlenné válása. Véleménye szerint ezt követően az albánok előbb-utóbb Nagy-Albánia létrehozásán kezdenek gondolkodni, ez pedig újabb, veszélyes konfliktushelyzetet teremt a térségben. Bagi Gábor volt horvátországi nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy ,,az önrendelkezés a nemzetközi gyakorlatban nem jogi, hanem politikai kérdés. A nagyhatalmak saját belső érdekeik szerint támogatnak vagy sem egy-egy megoldási javaslatot."
Éltetni és/vagy támogatni
,,Magyarországon csak EU-s támogatás van vidékfejlesztésre, és el kell dönteni, hogy közvetlen közösségi beruházásba vagy vállalkozásfejlesztésbe vágunk-e bele" ― mondta Szatmáry Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Véleménye szerint a gazdasági fejlesztés hosszú távon jövedelmezőbb, hiszen a GDP többszörösét hozza vissza, az unió viszont a közvetlen közösségi beruházásokat támogatja, amely nem jó út. Szabó Sámuel, a Tizek képviselője arról beszélt, hogy mi következik a romániai vidékfejlesztésben a Sapard-program után. A felzárkóztató program pályázatainak elszámolása 2008-ig folytatódik, utána az agrárpolitikai rendszer két nagy támogatása indul be, nevezetesen a Régiófejlesztési Alap és a Vidékfejlesztési Alap. Addig pedig előre kell tervezni, és azt kell elérni, hogy a hagyomány élő legyen, ne pedig múltidéző.
Véget ért egy fejezet?
Szeptemberig elhúzódhat az útkeresés, de az erdélyi magyarságnak nincs más lehetősége, meg kell valósítania a politikai pluralizmust ― ezt a következtetést lehet levonni a tusványosi szabadegyetem tegnap délutáni vitájából. Politológusok, egyetemi tanárok mondták el véleményüket az erdélyi magyar pluralizmus lehetőségeiről és korlátairól. Szász Alpár Zoltán a párt-ellenpárt fogalmát igyekezett meghatározni, és arra a következtetésre jutott, az MPSZ, SZNT, EMNT nem tekinthető az RMDSZ ellenpártjának, az RMDSZ-ből kiszorított alternatívát próbálják képviselni. Orbán Balázs politológus úgy vélekedett, a pluralizmus lehetőségei ott érnek véget, ahol korlátai kezdődnek. Véleménye szerint az erdélyi magyar társadalomban egyetértés van a célok tekintetében, de a módszerek és érdekek különbözőek. Egyértelmű következtetése volt, hogy a széthúzás ott jelenik meg, ahol nincs pluralizmus. Bíró Béla egyetemi tanár drámaelméleti szempontból vizsgálta az erdélyi magyarság politikai helyzetét, és tragikus hősöknek nevezte a két főszereplőt, Tőkés Lászlót és Markó Bélát. Az EP-választásokon jelen kell lennie mindkét félnek, hogy egymást akadályozzák meg abszurd dolgok állításában ― vélekedett. ,,Sajnos, nem pluralizmus előtti állapotban vagyunk, hanem katasztrófa előttiben. Egyik fél sem akar komolyan tárgyalni a másikkal" ― hangsúlyozta Bíró Béla. Bakk Miklós szerint az erdélyi magyar közvélemény evidenciaként kezeli, hogy valami véget ért. Visszatekintőjében a rendszerváltást és az azt követő időszakot világította meg, arra a kérdésre kereste a választ, hogyan sikerült az RMDSZ-nek ilyen sikeresen monopolizálnia a magyarság érdekképviseletét, illetve hogyan maradt meg ilyen sokáig a támogatottsága.
Farkas Réka, Székely Karola
