Afganisztán romló biztonsági helyzete miatt Németországból egyelőre nem szállítanak vissza a hazájukba az ázsiai országból származó elutasított menedékkérőket – jelentették be tegnap Berlinben. A hazaszállítások felfüggesztéséről Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter döntött – közölte a tárca szóvivője.
Ez fordulat a német kormány hozzáállásában, mert a miniszter egy augusztus 5-én kelt és az Európai Bizottságnak címzett levélben a belga, a dán, a görög, a holland és az osztrák belügyminiszterrel együtt még a hazaszállítások folytatása mellett érvelt és kifejtette, hogy a felfüggesztés még több afgánt ösztönözhet arra, hogy hazájából elinduljon az Európai Unió felé.
Időközben tovább erősödött a szélsőséges iszlamista tálibok befolyása Afganisztánban, és erősödött a hazaszállítások leállítására irányuló nyomás a német kormányon. Így például kedden 26 segélyszervezet kérte ezt a berlini vezetéstől egy közös felhívásban.
Az afgán állampolgárok a Németországba érkező menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotják. Az idei első félévben a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) benyújtott 58 927 menedékjogi kérvény 12,9 százalékát adták be afgánok – 7587 fő –, akik így a kérvények 44,9 százalékát benyújtó szíriai állampolgárok után a második legnagyobb csoportot tették ki.
Az utóbbi években rendre nagyjából tízezer körül volt az afganisztáni állampolgárok által benyújtott menedékjogi kérelmek száma, tavaly például 9901, 2019-ben pedig 9522. Az elfogadott kérelmek aránya rendre 50 százalék körül van. Az elutasított menedékkérők egy részét hazaszállítják. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint 2016 óta nagyjából ezer afgánt – 2020-ban 137-et, 2019-ben 361-et, 2018-ban 283-at, 2017-ben 121-et, 2016-ban 67-et – szállítottak haza.
Hollandia sem toloncol
A holland ügyvivő kormány úgy döntött, hogy hat hónapig nem toloncol vissza Afganisztánba egyetlen olyan afgán állampolgárt sem, aki nem jogosult a menekültstátuszra. Ankie Broekers-Knol igazságügyért és belbiztonságért felelős államtitkár úgy indokolta a döntést, hogy az ázsiai országban a kormányellenes tálibok előretörése miatt a helyzet túlságosan veszélyessé vált ahhoz, hogy kitoloncolásokat lehessen végrehajtani. A holland kormány annak ellenére határozott így, hogy a hét elején további öt EU-tagállammal együtt levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akadályozza meg a menedékre nem jogosult afgán állampolgárok. Az ügyvivő kormányt emiatt a jogvédő szervezetek mellett az ellenzéki és a koalíciós pártok is hevesen bírálták, továbbá az európai uniós tagállamok afganisztáni nagykövetei is a kitoloncolások felfüggesztését javasolták a rendkívüli mértékben romló biztonsági helyzet miatt.
A szélsőséges tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Az elmúlt napokban számos várost elfoglaltak, és a 34 tartományi székhelyből kilencet az ellenőrzésük alatt tartanak. Ezek közül hét az ország északi részén található, amely eddig kitartó ellenállást tanúsított a tálibokkal szemben. Az amerikai hadsereg szerint az afgán főváros, Kabul 30 napon belül eleshet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
