Asráf Gáni afgán elnök elhagyta az országot és Tádzsikisztán irányába távozott – jelentette tegnap délután a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva. Az afgán elnöki hivatal ugyanakkor nem volt hajlandó megerősíteni a hírt, arra hivatkozva, hogy „biztonsági okokból” semmit sem árulhatnak el Gáni hollétéről. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség nem sokkal korábban már egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva jelentette, hogy Gáni „beleegyezett a lemondásba”. A forrás szerint az elnök tudomásul vette, hogy Kabulban „már nincs lehetőség további hadműveletekre”. Zabiullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője tegnap közleményben tudatta: a tálib vezetés arra utasította harcosait, hogy hatoljanak be Kabulba, akadályozzák meg a fosztogatást, miután a rendőrség elhagyta állomáshelyét.

Szajíd Mohammad Daud Naszíri, a dajkundi tartományi tanács egyik képviselője szombat este közölte, hogy a tartományi székhelyen, Nili városában mindössze két puskalövés dördült el, mielőtt a tartományi kormányzat helyi létesítményei megadták volna magukat a felkelőknek. Dzsalálábád városában sem tanúsítottak jelentősebb ellenállást. Nem sokkal korábban jelentették be, hogy Mazar-i-Sarifot, Észak-Afganisztán legjelentősebb városát, Balh tartomány székhelyét is elfoglalták a tálibok.

A tálibok gyors térnyerése miatt Joe Biden amerikai elnök szombat este bejelentette, hogy a tervezett 3000-hez képest nagyjából 5000 főre növelik az afgán földön lévő amerikai állampolgárok és az amerikai hadseregnek dolgozó, ezért a tálibok megtorlásától tartó afgánok kimenekítésére küldött katonai kontingens létszámát. Biden egyben figyelmeztette a tálibokat, hogy ne akadályozzák a műveletet, mert különben gyors és erőteljes választ fognak adni az ilyen próbálkozásokra. Az amerikai elnök mindemellett védelmébe vette az amerikai csapatok augusztus végéig történő kivonását. Mint mondta, ő már a negyedik elnök, aki felelősséget visel az afganisztáni katonai misszióért, és nem akarja ezt a feladatot továbbadni utódjának. „További egy vagy öt év amerikai katonai jelenlét nem lett volna különbség, ha az afgán hadsereg nem tudja vagy nem képes megvédenie a saját földjét” – hangsúlyozta Biden.

Az Afganisztánban maradt németek, helyi segítőik és családtagjaik kimentésére készül a német hadsereg (Bundes­wehr). A hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból. Eddig a németek mellett csak a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezték. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait – például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket – is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak. A tálibok már több ilyen embert megöltek, köztük a német sajtó munkáját segítő afgánokat is, amiért együttműködtek külföldiekkel. A Bild am Sonntag vasárnapi lap szerint a művelet már ma elkezdődhet.

Az afganisztáni biztonsági helyzet május óta romlik a tálibok offenzívája miatt. A lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már 22 tartományi székhely van a kezükön Afganisztán 34 tartományából, és az ország területének több mint kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt.