A tanulmányban rámutatnak arra, az európaiak 9 százaléka állította, hogy valamilyen hamisítványt vetettek meg vele, de ezen belül az uniós tagállamok között jelentős különbségek vannak. A félrevezetett fogyasztók aránya Magyarországon 15 százalék, Bulgáriában 19 százalék, Romániában 16 százalék, a legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték.

Idézik, hogy az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online, de a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára.

Ismertetik, hogy a hamisítványok az uniós behozatal 6,8 százalékát teszik ki 121 milliárd euró értékben, és szinte minden ágazatot érintenek, köztük a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek területét is. Hangsúlyozzák, a hamisítványok a fogyasztókra súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a veszélyes vegyi anyagoknak kitettség, de más veszélyforrások miatt is.

A közleményben Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-19 világjárvány felnagyította a szellemi tulajdont érintő bűncselekmények problémáját, mivel megemelkedett a polgárok egészségére és biztonságára további veszélyt jelentő hamis gyógyszerek és egészségügyi termékek száma.