A jelző magyarázatra szorul. A haralyi kötődésű Nagy Enikő szerencsénkre még felmenőitől megőrizte ennek a ragadványnévnek a magyarázatát. Sok évvel ezelőtt egy gyermek vert tejjel tele dézsácskát cipelt, miközben megkívánta a jó hideg itókát, és mielőtt célba érhetett volna, megitta. Berezelt, mert urát kellett adnia cselekedetének, s hirtelenjében azt állította, hogy a tej olyan jó volt, hogy a kis Jézuska megkívánta s mind megitta. Hogy füllentése hihetőbbnek tűnjön, vert tejjel mind bekente a kis Jézus száját. Hitték-e vagy nem az akkoriak, talány, de a történet azóta is tovább él a szájhagyományban. A nagyobb baj azonban az, hogy már nincsen tejelő tehén a faluban!
Haraly a Haros-hegy alján fekszik, innen jöhet a neve, találgatják eredetét azok, akik megmosolyogták a vert tejes gyermek történetét.
Van még Haralyban, ami gondolkodóba ejtheti az ideérkezőt. A falu felett emelkedik a Vörösvárhegy vagy a Barátok hegye. Ide helyezi a szájhagyomány „a veres barátok templomát”.
– Ma már csak helye látható – mondják –, egy mélyedés van ott, az ún. Kincses-gödör, amelyről azt tartják, hogy annak az alagútnak a száda, aminek vége a mai templom alatt van… Nem messze innen, Aratás pusztáján beszakadt egy terület, ahol három kisebb tó keletkezett. A három víztükörnek három színe van: barna, szürke és kék. No, azt mondja meg, aki elhiszi, hogy mi ennek az oka?!
Szőke Barna
Mi fán teremnek?
Van és volna, akitől megkérdezni, ugyanis Haralyban nem egy, hanem több ész- és mesteri tollforgató jeles személyiségnek ringatták bölcsőjét.
A tudós magyar nyelvész, egyetemi tanár és tankönyvíró Gazda Ferenc (1920–1996) a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények munkatársa volt, az 1956 utáni megtorlás börtönviseltje és mártírja. A kolozsvári egyetemen tanári, majd bölcsészdoktori diplomát szerzett. Három évig tanárként dolgozott a Bolyai Tudományegyetem egyetemes történeti katedráján, de 1948-ban elbocsátották azzal az indoklással, hogy nem birtokolja megfelelő szinten a marxista–leninista ideológiát. Ezt követően a kolozsvári Magyar Nyelvtudományi Intézet munkatársaként részt vett a nyelvjáráskutatásban és a nyelvatlasz munkálataiban. 1957-ben a Dobai-perben hazaárulás, valamint az ország biztonsága ellen elkövetett bűntény feljelentésének elmulasztása miatt tíz év szigorított börtönbüntetésre és vagyonának teljes elkobzására ítélték. Nyolc évet töltött a szamosújvári börtönben. Elrabolt esztendők címen jelent meg memoárkötete Kolozsváron 2006-ban. A haralyi temetőben vágyott megpihenni szülei mellett. A kovásznai Gazda István tanár és közéleti személyiség ápolja emlékét, aki elmondta, hogy hagyatéka jobbára feldolgozatlan. Rendszeresen hazajárt a faluba, s még olyan elképzelés is született, hogy nevét vegye fel a haralyi elemi iskola.
Emlékeznem kell a Haralyban született dr. Szurkos István Svédországban élő nyugalmazott orvosra is, számomra Szurkos Pistára, ha nem máshonnan, a Mikó kollégium internátusából, hisz egy évvel alattam volt annak lakója. Amikor Svédországból haza-hazatért, már ritkábban láthattam, 2018-ban megjelent kötetéből (Amit nehéz kimondani, Budapest–Stockholm) most már többet tudnék mesélni. Szurkos nosztalgiával emlékszik könyvében szentgyörgyi látogatásaira. „Darkó Zsiga bácsinak törzsasztala volt a Sugásban, ahová a Megyei Tükör szerkesztőségéből mindig oda mentek az újságírók iddogálni, beszélgetni: Farkas Árpi, Czegő Zoli, Magyari Laji, mindenki odagyűlt, Visky Árpi is, Szilágyi Domokos is, amikor Sepsiszentgyörgyre jött, Csiki Laci is ott volt. Ő mondta mindig, hogy költő az, aki meg tud élni a verseiből” – írta. Hatszáz oldalas, időutazásra hívogató kötetében leírja élete tragédiáit, az állandó megfigyelés alatti, aggódó évtizedeit. Ez a könyv „fontos azok számára, akik a huszadik század gépies, embert pusztító mechanizmusait akarják megérteni, fontos azok számára is, akik azt vizsgálják, hogy ez a század a maga mechanikus eszközeivel hogyan lépett bele egy-egy ember életébe, de talán a legfontosabb azok számára, akik arra kíváncsiak, hogy egy ember miképpen fordulhatott szembe ezekkel az erőkkel” – írja Füzi László Szurkos doktor könyvének recenziójában.
Itt van helye szólni Szurkos Andrásról, Szurkos doktor testvéröccséről is, aki rövidebb ideig lapunk munkatársa volt, ritkábban most is jelentkezik veretesen, székely észjárással és fordulatokkal megírt monfordírjaival. Közölt kedves városának lapjában, a Székely Hírmondóban is. Tavaly ismét hazatért Budapestről Kézdivásárhelyre, lapunk belső munkatársa, Iochom István mutatta be Meggyámbászott, büszke székely című új kötetét.
Ablakszemben a védőszent
Több, mint amennyi látszik
Haraly római katolikus templomából. Keleti része korábbi, de időközben gótikusan alakított, a nyugati későbbi, XVIII. századi. Az egyhajós templom gótikabeli maradványa két leszelt ívű, faragott, késő gót ajtókeret. Északi és déli falán freskótöredékeket találtak, feltárásra és értékelésre még nem került sor. Lapos mennyezete stukkódíszes. Déli portikuszának szoborfülkéjében védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak kisméretű szobra látható, de őt ábrázolja a templom egyik színes üvegablakszeme is, amely Cseh Ferenc alkotása-ajándéka, és a védőszent jelenik meg a templom késő barokk oltárképén is.
Nepomuki János a cseh királynénak volt gyóntatópapja, aki nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot, a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el, hogy mit vallott be a hűtlenséggel gyanúsított királyné. A történészek tényként fogadják el, hogy a király 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta és végül a Prágán áthaladó Moldva folyóba dobatta. Holttestét a Szent Vitus székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Templombúcsúja május 16.
A műemlék jellegű haralyi templom homlokzatán felirat szól a látogatóhoz: „Mikor s ki épített egy élő sem tudja. / Kis kápolna voltam és őrbástya. / Templom ezer után 774-ben lettem s meg / Újultam 92-ben, végre most 1865-ben / Feldíszített Haraly eképp költéségén / Mikor Ns. Fejér Mihály vala a főgondnok / Mit neked olvasó emlékül átadok.” Az épület állapota gondot okozott az eltelt időszakban. Fel kellett újítani a tetőzetét, megerősítették meghajlott mennyezetét, kicserélték meggombásodott pádimentumát, de az épületbelsőt megtámadta a salétrom, tatarozásra vár – tudtuk meg a filia mindenesétől és kántorától, Kosztándi Botondtól, aki éppen a temető megbomlott kőkerítésénél szorgoskodott. Széles e vidék jeles faragómestere Kelemen Dénes, ővele készíttették a falukapuban álló új fedett keresztet, és ő kivitelezte a ravatalozóépület beállójának jelképes tartóoszlopait.
Egyedi jelenség, hogy Haralyban a harangtorony nem a templom mellett, hanem fenn, a falu közepén áll: „hogy jobban hallja a nép a harangok templomba hívó szavát”. Értéke harangkülönlegessége, egy brassói harangműves által készített nagyharangja. Felirata: O Rex Gloriae Christe Veni cum Pace P. N. 1617. Sikerült megfejtenünk a P. N. iniciálék titkát. Paulus Neidel mesterről van szó, akinek munkái a XVII. században „benépesítették” Délkelet-Erdély tornyait. Ez a harang időközben megrepedt, de hangját visszakapta, és 404. éve hívja imára a híveket! A haralyiak másik harangja a „helyiek buzgóságáról beszél”: Szűz Mária légy oltalmazó anyánk! Fábián István és neje László Teréz ajándéka 1927. Öntötte Biszák József Gyorokon. Az adományozó Fábián család utódai jelenleg is élnek a faluban.
Szőke Tibor, az utolsó kádármester
Hagyomány a kádárság
A két világháború között itt több mint harminc mester tevékenykedett, most Szőke Tibor folytatja. Vásárokon, kiállításokon láthatjuk munkáit, dézsáit, kis hordócskáit, sőt, udvari feredőkádjait is. Próbálja újraalkotni azokat az elfeledett tárgyakat, edényeket, amelyeket a régiek mindennapjaikban használtak. Haralyban nem működik kádár múzeum, de az érdeklődők betekinthetnek a mesterhez, beülhetnek a kádározópadba és a kézvonóval alakíthatják a kis italos hordócska dongáját. Haraly megmaradása részben ezeknek a portékáknak, széles körű felhasználásuknak is köszönhető. Ma még nagyobb a tét: a mesterség megmaradása és átadása. Bár édesapja tudományát elsajátította a fiú, Szőke Barna is, vele azonban mint önkormányzati képviselővel (falufelelőssel) beszélgettünk, osztva-szorozva Haraly jövendőbeli sorsát. Szorgalmával, tudásával sikerült megteremtenie megélhetését helyben.
Mi van itt ma?
Haralynak kétszáznyi lakója szerepel a nyilvántartásban, de sokan külföldön és máshol tartózkodnak, így csak sokkal kevesebb, aki helyiként, a szó szoros értelemében megüli a falut, ragaszkodik hozzá és büszke rá. A gelencei önkormányzat azon munkálkodik, hogy az itt élő fiatalságot megpróbálja helyben tartani. Kialakulóban ugyanis egy más, jellegzetes funkciója ennek a kellemes klímájú és festői településnek: a hétvégi pihenés és falusi turizmus. Egyre több kézdivásárhelyi család vásárol itt magának hétvégi házat, és ez biztató.
Gelence község fejlesztési tervében vannak ilyen jellegű elképzeléseink – tájékoztatott Illyés Botond polgármester. – Tervben van a falu jó minőségű ivóvízzel való ellátása is. Gondunk, hogy megtarthassuk helyben külön-külön az egyetlen összevont óvodáscsoportot és iskolás osztályt. Épül számukra az udvari játszótér és még ebben az esztendőben felújítjuk a haralyi kultúrházat is.