Bizonyára nem nehéz kitalálni, hogy ez alkalommal Sepsibükszádról, a Háromszék északi kapuját őrző, a hasonnevű medencezugot megülő, aránylag fiatal településről lesz szó. A falu nevét sokan a bükkhöz kötik, a szád szót pedig onnan eredeztetik, hogy a csíki fenyvesek után a bükkerdők itt kezdődnek, itt van a bükkösök száda.
Falualakító üvegmívesek
Amikor Alsóüvegcsűrben, az alig megalakult Újfalu térségében is fogyni kezdett a bükkerdő, az üveggyárat fokozatosan a Zsombor-tetőre telepítették. A telepet az 1755-ben elhunyt gróf Mikó Ferenc alapította, és hogy ez 1756-ban már létezett, bizonyítja a később Sepsibükszádra került „Ano 1756” faliratú kis „huta-harang”.
Zsomborból gróf Mikó Miklós költözteti a hutát 1782-ben a mai település közepébe. A bükszádi gyártelep épületeiből mára csak egy lakóház maradt fenn, de munkásaiból sokan megtelepedtek a faluban. A helyi üveggyártás termékeiből sikerült sokat megmenteni, ezeket a Mikes Ármin Általános Iskolában láthatjuk mint állandó jellegű ipartörténeti gyűjteményt. A palackok, talpas poharak, virágvázák mellett színes üvegsalakot is megőriztek. Az új szobába került gyűjteményt alkalmi látogatók is megtekinthetik – tájékoztattak a szolgálatos pedagógusok.
Az üveggyár (régi nevén üveghuta) házasság útján került a Mikóktól a gróf Mikes családhoz, s az új tulajdonos hívta meg 1907-ben a felvidéki Zayugrócról Sovánka István (1858–1944) üvegmívest, aki már a századforduló idején a párizsi világkiállításon is jelen volt szecessziós üvegvázáival. Abban a korban a vállalkozás sikeresen működött, de a gyárat az 1916-ban bejövő román csapatok felgyújtották. Sovánka István, művészi tehetségét felhasználva, gyermekjáték-készítésbe kezdett. Síremléke a sepsibükszádi alsó temetőben található.
Sovánka Istvánnak négy gyermeke volt: Sovánka Károly (1883–1974) festő-szobrász, dr. Sovánka Rudolf (1884–1924) ügyvéd, Császár Istvánné Sovánka Stefánia Katalin és Sovánka Hermina. Rudolf az árkosi Glória borvízpalackozó társbérlője volt. Második feleségétől származik a család szentgyörgyi ága: Sovánka Tibor (1925–2011) banktisztviselő és testvére, Fogarasiné Sovánka Hajnal óvónő (1929–2019). Sovánka Tibor lánya a Sepsiszentgyörgyön élő Sovánka Mária (szül. 1950), aki egyedül viseli a család nevét. Sovánka Hajnal leszármazottjai a sepsiszentgyörgyi Fogarasi család tagjai (Edit, Endre, Gyöngyvér Katalin), valamint ezek gyermekei.
Jelenleg az Oltba folyik a langyos-borvíz
Emlékjelek
Épített öröksége Sepsibükszádnak az iskola épülete, mely gróf Mikes Ármin vadászkastélya volt, s az abban működő iskola jelenleg az ő nevét viseli. Az épület előtt látható a két világháború hőseinek turulmadaras emlékműve, közelében a magyar honfoglalás millecentenáriumának tisztelgő faragott harangláb. (Antalka István, Bilibók Péter és Kádár István helybeli faragómesterek munkája, 1996.) A rajta levő kis harangot 1772-ben öntötték, amint azt körirata is bizonyítja, készíttetője gróf Mikó István, aki a kollégiumépítő gróf Mikó Imre nagyapja volt. A harangocska minden bizonnyal a zsombori hutatelepről került később Bükszádra.
Az egykori faluháza, ma óvoda épülete előtt is emlékmű áll: Ábrahám Árpád plébános, Sepsibükszád szülöttjének emlékére állították, akit az 1956-os magyar forradalom erdélyi eseményeivel összefüggő kapcsolatai miatt 1958. szeptember 1-jén Aradon kivégeztek.
Két mesébe illő vár
maradványai emelkednek az Olt fölötti andezitsziklacsúcsokon, történelmi-régészeti épített örökségeként a településnek. Vápa északnyugati sarkán kapubástya állott. Ebből az irányból kettős nyaksánc védte. Ha a régiek semmit nem jegyeztek le ezekről az erődökről, megszólaltatjuk a szájhagyományt: „Kútja olyan mély volt, hogy az Olt szintjéig hatolt le. Tornyából felvonóhíd vezetett az elővárhoz, roppant kincseket rejtegető pincéjéből pedig egy olyan alagút, amelynek az Olt mellett volt valahol egy rejtett kijárata. Mesélték a régiek, hogy egyszer beledobtak a kútba egy rucát, amelynek sikerült innen kiszabadulnia a labirintusból, alább az Oltban ért napvilágot, ott fürödözött.”
Az ásatások neolitikumi, bronz- és vaskori telepet tártak fel. De előkerült innen Nero császár pénze is. Középkori sarkantyúk, kardhüvelyek, s a közeli Hanczi gödréből nyilak, nyíltáskák, török-tatár fegyverek segítenek elképzelni a rég elfeledett harcos múltat.
„Sólyomkővár fennebb fekszik. Sziklafalának odúiból, kőfülkéiből fogdosták össze a törököknek adóba küldött vadászsólymokat a régiek – innen származtatja a vár nevét a történész Kállay Ferenc is. A vár írásos említése 1421-ből való. Ebben az évben ad donációt az erdélyi vajda Nemes Balázsnak, aki a török dúláskor élete veszélyeztetésével védte a várat. Minden bizonnyal a XII. században épülhetett – mondják a szakemberek –, s mint a királyi Fehér megye tartozéka a XIV–XV. század folyamán kerülhetett a Mikó család tulajdonába. Tagadhatatlan, hogy védelmi szerepe is volt, hisz ugyancsak keskeny itt az Olt völgye. Rejtek- és búvóhelye volt a családnak és a környék népének a hadak dúlásának idején. Pusztulását a XVII. század derekán a török-tatár beütések okozhatták. Ma már csak turisztikai érdekesség, meredek falán hegymászók gyakorolnak.
Nagyboldogasszony oltárkép
Nagyboldogasszony-napi virágok
Sok minden emlékezteti itt a múlt egy-egy szeletecskéjére a mai embert. Az 1867-ben Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt római katolikus templomban (épült a gróf Mikó György adományozta telken) augusztus 15-én magyarul hangzott a liturgia, ének és szentbeszéd, ugyanis a grófi család által ide telepített, legvegyesebb nemzetiségű, anyanyelvű, felekezetű üveggyártóknak és leszármazottaiknak többsége katolikus magyarrá lett.
A templom építésében oroszlánrészt vállalt a mindenkori Mikó és Mikes família, az egyházközség egykori lélekharangja ma is létezik, rajta ez olvasható: Grof. Mik. Ist. Ano 1772. A templom kb. 300 kg súlyú nagyharangjának felirata: „Sancte Joseph ora pro nobis! Öntetett a s. bükszádi róm. kath. hívek adakozásából a világháborúban elveszített harang helyére 1924. Öntötte Klein Oszkár K. Cugiron.” A kb. 50 kg-os kis harang az általam felismert négylevelű lóhere alakú mesterjegy alapján a sepsiszentgyörgyi harangmíves, Kiss István munkája. Szövege: „A Nagyboldogasszony tiszteletére öntette a bikszádi K. eklesia. Ano 1841.”
Az idei Nagyboldogasszony-templombúcsút a hívekkel tele templomban tartották. Az előírt Evangélium (Luk. 1 f. 39-56) alapján szólt a búcsús néphez prédikációjában Becze Loránd szentkatolnai plébános, az ünnepi szentmisét a torjai, málnásfürdői, zabolai, újtusnádi és a Bükszádra is beszolgáló tusnádfürdői Bilibók Géza plébánosok koncelebrálták. A templombúcsún részt vett Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, aki egy megyezászlóval gazdagította a templomi lobogókat.
Bükszádnak ezenkívül még három temploma van, két román: a régi görögkatolikus, melyet Szent György lovag tiszteletére emeltek, és az új, Szent Demeter tiszteletére emelt görögkeleti (épült 1936–40 között). Fára festett szentképei 1940-ből valók. Előterében faragott troica áll, haranglábja ácsmesteri remekmű. A református leányegyházközség 1978-ban építtetett magának kis templomot.
A megtartó erők
A kő, az erdő és a föld éltette Oltfej lakóit a régi idők óta. A község környéke nagyon gazdag szénsavas ásványvízforrásokban is. Jelentősebb a vasútállomás felé vezető út mellett a Sós-borvíz és a Csomád-hegy lábánál feltörő, nagyon bővizű, langyos bükszádi Bugyogó-forrás.
A Fenyős-patak völgyében tör fel a Fenyősarki-forrás, közelében egy kőfülke, melynek Aranylik a neve. Falainak sárgás színű vasoxidjától kaphatta nevét. A Likaskő közelében egy kutatófúrás 30 Celsius-fokú, langyos ásványvizet hozott a felszínre, amely még mindig értékesítésre vár.
Harmincnál több borvízforrás tör fel a Bálványosi-hágóról alásiető Büdös- és Zsombor-patak s mellékpatakaik árkaiban. A Büdös-patak forrásvidékén vannak a „vallatók”: a Bükki-, a Hamvas- és az Alsó-vallató. Itt alakította ki még a múlt században a környék latifundiumát bíró Mikes Benedek gróf a Mikes-fürdőt. A jelenlegi zabolai Mikes család felújíttatta, és új mofettát is építtetett. A medencéket azért nevezték a régiek vallatónak, mert a vizük nagyon hideg, és ha valakit erőszakkal belenyomtak, még azt is bevallotta, amit soha nem tett életében.