Épségben hazaértek a magyar katonák Afganisztánból. Szerda éjjel landolt Kecskeméten a Magyar Honvédség két utasszállító repülőgépe, amellyel hazatért az afganisztáni kimenekítési feladatokban részt vevő valamennyi magyar katona. A nagyszabású evakuálási művelet részleteiről Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka tartott rendkívüli sajtótájékoztatót.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter elmondta: augusztus 17-én határozták meg minisztériumi szinten, hogy pontosan mit és milyen iránymutatások alapján kell végrehajtani a kimenekítést Kabulból. Úgy fogalmazott, hogy a kimenekítést a „saját képességeinkre támaszkodva” kellett végrehajtani.
Ezért vették igénybe az Airbus 319-es csapatszállító repülőgépeket, amelyek rossz nyelvek szerint „kormánygépek” voltak. „Nos, ezek a gépek menekítették ki az embereket abból az áldatlan állapotból” – magyarázta a miniszter.
A kimenekítési tervet a Magyar Honvédség parancsnoksága készítette. Augusztus 18-ra készen állt az a katonai erő, amellyel a feladatot meg lehetett kezdeni. A miniszter elmondta: augusztus 19-én hajnalban indították útnak a katonákat, akik összesen 540 főt – magyar, osztrák, amerikai és afgán állampolgárokat – menekítettek ki Kabulból.
Azok közül a magyarok közül, akik jelezték hazatérési szándékukat, mindenkit hazahoztak – hangsúlyozta a miniszter.
Benkő Tibor azt is elmondta, hogy a Magyar Honvédség gépei 57 afgán családot, köztük 180 gyermeket hoztak Magyarországra. Az Afganisztánban töltött hét nap alatt a két repülőgéppel 14-szer tették meg az utat Afganisztán és Üzbegisztán között.
„A Magyar Honvédség történelmet írt” – fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka. A mentőakcióban részt vevő katonák kevesebb mint húsz óra alatt felkészültek a feladatra. Olyan megállapodást kellett kötni Üzbegisztánnal, amelyben „garantáljuk, hogy akiket oda szállítunk, nem maradnak ott, (hanem) a lehető leghamarabb elszállítjuk (őket) onnan” – mondta Ruszin-Szendi.
Hangsúlyozta, hogy Kabulban a gépek csak meghatározott ideig tartózkodhattak. Először csak 30 perces várakozást engedélyeztek, ami azt jelentette, hogy mire leszállt egy repülőgép, el kellett rendezni, hogy csak azok szállhassak fel, akik rajta vannak a listán. Hozzátette: más nemzetek mentőakciója során előfordult, hogy egy kimenekített (vélhetően a menekültek közé beférkőzött tálib harcos) éppen a WC-ben szerelt fel robbanószerkezetet, amikor rátaláltak.
Kiemelten figyelniük kellett arra is, hogy semmiféle olyan eszközt ne vigyenek fel magukkal, amikkel árthattak a gépnek és a menekülteknek. „Bizonyítottak a katonáink. (A sikeres mentőakció) nem jöhetett volna létre, ha a magyar haderőfejlesztés nem lett volna ennyire sikeres” – mutatott rá Ruszin-Szendi Romulusz.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
