A nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását nevezte az Európa Tanács magyar elnöksége legfontosabb feladatának a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára tegnap egy budapesti tanácskozáson. Az Európa Tanács (ET) magyar elnöksége által szervezett – A nem kormányzati szervezetek és kutatóintézetek szerepe az Európa Tanács nemzeti kisebbségi normáinak előmozdításában című – tanácskozáson Sztáray Péter kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy megerősítse Európában a demokrácia stabilitását, és hatékonyan vegye fel a küzdelmet a politikai, társadalmi és kulturális intolerancia minden formájával szemben.
Magyarország május 21-től vette át Németországtól az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöki tisztét, amelyet fél éven át tölt be. Magyarország erősíteni kívánja az európai kulturális közösség szerepét, és keresi annak lehetőségét, hogy támogassa a kisebbségek jogait – mondta. Sztáray Péter közölte: a nemzeti kisebbségi jogok védelme és segítése garantálja a tagállamok stabilitását, gazdagságát, valamint az európai intézmények stabilitását. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek a leghátrányosabb csoportok közé sorolandók az európai társadalmakban, pedig nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik felbecsülhetetlen európai értéket jelentenek, amelyeket nemzeti és európai szinten is meg kell védeni.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a konferencia szünetében az MTI-nek azt mondta: az ET miniszteri bizottsága soros elnökségének idejére a kormány által meghatározott öt fontos feladat közül az első a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása. Úgy látják, még a kisebbségek között is háttérbe került a nemzeti kisebbségek kérdése, annak ellenére, hogy 50 millió embert érint. A miniszteri biztos ismertetése szerint négy konferenciát terveznek a témában, az első, a nyáron tartott konferencia a nemzeti kisebbségek védelmére rendelkezésre álló lehetőségekről szólt, ez a mostani pedig – amelyet az ET budapesti ifjúsági központjában tartanak – a civil szervezetek és kutatóintézetek kisebbségvédelemben végzett munkáját mutatja be. Mint mondta, a tanácskozás első részében a civil szervezetek mutatták be a kisebbségek valós problémáit, a kisebbségvédelemben tapasztalható hiányosságokat, így az Európai Unió és – az őshonos európai kisebbségek jogainak EU-s védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban – az Európai Bizottság „érdektelenségét”, valamint azt, hogy több országban hiányzik a kollektív jogok elismerése. A civil szervezetek egyértelmű, kötelező érvényű kisebbségi minimumkeret elfogadását szorgalmazták, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló két alapdokumentum, az 1990-es években elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény és a kisebbségi és regionális nyelvek chartájának aktualizálását.
A konferencia második részében a kutatóintézetek mutatkoztak be, a harmadik részben ismertették az ET szakbizottsága által a nemzeti kisebbséghez tartozó fiatalok aktív politikai részvételének lehetőségéről szóló jelentését.