Meddig maradnak nyitva az iskolák?

2021. szeptember 14., kedd, Máról holnapra
Farcádi Botond

Mindannyiunk személyes felelősségén múlik, hogy a koronavírus-járvány körülményei között meddig maradhatnak nyitva az iskolák – hívta fel a figyelmet Klaus Iohannis Valea Doftanei község szakközépiskolájának tanévnyitó ünnepségén tegnap.

Az államelnök alapvető fontosságúnak nevezte a koronavírus elleni oltáskampányt és a védekezési szabályok betartását, de szólt még az általa mentorált Tanult Románia programról, a pedagógusok továbbképzéséről, az iskolaigazgatói versenyvizsgákról – és mindezekről annyi okos, nehezen vitaható állítást fogalmazott meg, hogy e nagy közhelypufogtatás már-már elfedi az elnök által használt királyi többes mögött rejlő lényeges célzást: az államfő lényegében ránk, polgárokra hárítja a felelősséget az iskolák nyitvatartásának ügyében. Mintha bizony csakis mi, egyenként és együtt lennénk felelősek azért, hogy ezt a fránya vírust valahogy féken tartsuk, pontosabban mintha neki és az ország más vezetőinek semmi de semmi közük nem lenne az egészhez.

Persze, abban igaza van az államelnöknek, hogy a vírus terjedése ellen a legjobb fegyver az alapvető egészségügyi szabályok betartása és a minél nagyobb arányú átoltottság, ez pedig jószerével tényleg csak rajtunk múlik, elvégre ma már bárki percek alatt hozzájut a vakcinához, és ugyanúgy hozzáállás kérdése, hogy zárt, zsúfolt terekben például feltesszük-e a maszkot. De azért ahhoz mégiscsak kell egy nagy adag cinizmus, hogy mindezt úgy közölje, mintha a hatóságoknak semmilyen felelőssége nem lenne abban, hogy ma Romániában szinte senki nem tartja be az alapvető egészségügyi szabályokat és abban, hogy egész Európában csak Bulgáriában alacsonyabb az átoltottság, mint nálunk.

A hatóságokra háruló munkának ugyanis nem csupán abban kellene kimerülnie, hogy megnyitnak néhány oltóközpontot, aztán várják az oda betévedőket, és nem is csak abban, hogy előírnak pár szabályt, aztán hébe-hóba ellenőrzik azok betartását és kiszabnak jó néhány bírságot. Mindenekelőtt arra lenne szükség például, hogy az elrendelt szabályok észszerűek legyenek, azokat magyarázzák el mindenki számára érthetően. Aztán azt sem lehet, hogy csak a polgárokra mutogatunk az alacsony oltási hajlandóság miatt is. Egy magára valamit adó államnak mégiscsak rendelkeznie kell azokkal a kommunikációs csatornákkal, amelyek révén hatékonyabban elérheti saját polgárait, mint az álhírgyártók. Nem láttuk például, hogy a hatóságok igyekeztek volna bevonni elismert szakembereket, hiteles közéleti szereplőket az oltásról szóló tájékoztatásba: nálunk egyelőre kizárólag román nyelvű Facebook-kampány zajlik, amely pontosan azokhoz az emberekhez nem jut el, akiknek leginkább szükségük lenne a biztos forrásból származó, hiteles információkra.

Végül pedig mind a nagyobb átoltottsághoz, mind a szabályok fegyelmezett betartásához arra lenne szükség, hogy a polgárok bízzanak vezetőikben. Márpedig az újabb kormányválság kirobbantásával Klaus Iohannisék mindent megtesznek azért, hogy a politikai elit azt a kicsi bizalmat is eljátssza, amely még maradt.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen lesz a járvány negyedik hulláma?







eredmények
szavazatok száma 1028
szavazógép
2021-09-14: Belföld - :

Tanévkezdés a járvány árnyékában

Romániában járványügyi óvintézkedések közepette, de egyelőre jelenléti oktatással, szabadtéri ünnepségekkel kezdődött meg tegnap a 2021–2022-es tanév, a harmadik, melyet beárnyékol a koronavírus. A hatóságok közben arra készülnek, hogy szükség esetén ismét áttérnek az online oktatásra azokon a településeken, ahol az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma 14 nap alatt meghaladja a lakosság hat ezrelékét.
2021-09-14: Világfigyelő - :

Uniós kisebbségvédelmi politikát kérnek (FUEN)

A FUEN vasárnap véget ért trieszti kongresszusán a Küldöttgyűlés határozatot fogadott el az Európa jövőjéről szóló konferenciáról, amelyben azt kéri, hogy az uniós konzultációsorozatot követően a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét foglalják bele az Európai Unió alapszerződéseibe, mint az EU egyértelmű hatáskörét és kötelességét. A legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet határozata kéri, hogy az alapszerződések világosan fogalmazzák meg: a koppenhágai kritériumok nem csak a csatlakozás előtt álló országok számára kötelező jellegűek, betartásuk minden tagállam folyamatos kötelessége.