Amint azt Antal Árpád polgármester a határozattervezet elfogadása előtt elmondta: a beruházás Sepsiszentgyörgy magántulajdonát képező 16 hektáros, jelenleg legelő rendeltetésű, a Honvéd kút közelében fekvő területen valósul meg. Ehhez kötelező a terület jelenlegi rendeltetésének törlése, illetve a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyása is szükséges. Utóbbi viszont csak akkor szerezhető meg, ha a területen olyan beruházást, elképzelést valósítanak meg, amely a helyi önkormányzat fejlesztési programjának a része. A városi testület elé terjesztett, egyhangúlag elfogadott határozat meghatalmazza a polgármesteri hivatalt, hogy járjon el az ügyben, illetve jóváhagyja a beruházásnak a helyi fejlesztési programba történő beillesztését.

Lapunk érdeklődésére a polgármester az ülés után kifejtette: egyes híresztelésekkel ellentétben, a terület nem azonos azzal, ahová pár évvel ezelőtt egy kalandpark létrehozását tervezték magánbefektetők.

Az elképzelés részleteiről a tanácsülésen Demeter János, a Vadon Egyesület ügyvezető elnöke, valamint a Székelyföldi Vadászati Kiállítás vezetője beszélt. A vadaspark ötlete nem új keletű, már hosszú évekkel ezelőtt elkezdte a szóban forgó területet tanulmányozni. Még mielőtt az önkormányzatot megkereste volna, több szakembert – nagyrészt magyarországi nemzeti parkok gondnokait, vadasparkok létesítésével foglalkozókat – is meghívott, hogy véleményt mondjanak arról, a terület alkalmas vagy sem egy ilyen létesítmény kialakítására. Az egybehangzó vélemény az volt, hogy a terület kimondottan alkalmas erre a célra. A szakvélemények kikérése mellett adatokat is gyűjtött arra nézve, hogy milyen vonzereje van és mennyire tud fontos lenni egy közösség életében egy vadas- vagy állatpark. Példaként a magyarországi, a Tisza-tó partján fekvő, háromezres lélekszámú Poroszlót említette, ahol egy ökocentrumot hoztak létre, és az évente kétszázezer látogatót vonz. Az állatparkok látogatottsága Európában átlagban évi negyedmillió körüli, egy ilyen létesítmény Sepsiszentgyörgy esetében is jelentős gazdasági hozadékkal járhat már középtávon. A határozathoz csatolt leírásban már az első évben mintegy 50 ezer becsült látogatóval számolnak, mely szám évről évre nőne.

Az elnök arról is beszélt, hogy Székelyföld fenntartható fejlődésének nagyon fontos eleme a természetes környezetnek a megbecsülése és ésszerű kihasználása. Ehhez pedig olyan generációk kellenek, akik megértik ennek fontosságát, erre pedig csak oly módon lesznek képesek, ha kapcsolatba kerülnek a helyi élővilággal, mellyel a mai gyermekek sajnos szinte egyáltalán nincsenek kapcsolatban. Az állatpark egyben közösségi tér is, melyben korosztálytól függetlenül mindenki jól érezheti magát. A létesítménynek ugyanakkor komoly szerepe lehet az oktatásban is, hiszen Sepsiszentgyörgyön beindult az erdőmérnöki képzés, erdőgazdálkodási kar, és a vadaspark ezeknek kitűnő kutató, gyakorló, megfigyelő terepe lehet – sorolta Demeter János.

Kitért arra is, hogy azért döntöttek a Kárpátok Állatpark elnevezés mellett, mert olyan vadakat mutatnak majd be, melyek a közvetlen környezetünkben élnek. Ennek egyik előnye, hogy ezek a vadak alkalmazkodtak a klímához, földrajzi környezethez, így nem kell nagy erőfeszítés, hogy a komfortfeltételeiket teljesítsék. Demeter János továbbá hangsúlyozta: nem befogott vadállatokat fognak zárt környezetben kínozni, ahogy egyesek azt felvetették, ilyen már rég nem történik. A vadasparkokat fogságban született egyedekkel telepítik be.

Zárásként elmondta: mivel még sok kérdés felvetődhet, egyebek mellett ökológiai, állatjóléti szempontból, a maga részéről már elindította, hogy egy alapos környezeti hatástanulmány készüljön a beruházással kapcsolatban, és az ebbe foglaltakat a tervezésnél mindenképp figyelembe veszik, előírásai mentén lépnek tovább.