A Kárpát-medence magyar közösségeinek együttes fellépését sürgeti autonómiatörekvéseik érvényesítése érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amely fennállásának ötödik évfordulóját ünnepelte a hét végén Kolozsváron. A több mint kétszáz küldött részvételével lezajlott tanácskozáson Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke üdvözlőbeszédében a szólásszabadság, a párbeszéd, az összefogás és az autonómia mentén tartotta kivívhatónak az elszakított nemzetrészek önrendelkezését.
Tőkés László püspök, az EMNT elnöke a magyarság érdek-képviseleti szervezetei közötti párbeszéd előfeltételeként jelölte meg az autonómiaprogram következetes és érdemi képviseletét, az erdélyi magyar külpolitikai érdekérvényesítés szerinte eddig elhanyagolt kiépítését, a már identitásukban is veszélyeztetett nemzetrészek — például a csángómagyarok — védelmét, a romániai magyar oktatás helyzetének javítását, az összehangolt, egységes Kárpát-medencei magyar érdekképviseletet.
Az ülésen elfogadott zárónyilatkozatban a küldöttek leszögezik: az autonómia különböző — területi és személyi elvű — formáinak törvény általi szavatolásában és kiépítésében látják az erdélyi magyar nemzeti közösség szülőföldjén való megmaradásának és gyarapodásának közjogi és társadalomszervezési garanciáját.
Az EMNT fontosnak tartja a Kárpát-medence magyar közösségeinek közös fellépését autonómiatörekvéseik érvényesítéséért, szorgalmazza az összehangolt cselekvést a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács keretében, cselekvő részt vállal a kérdés nemzetköziesítésében, a biztonságpolitikai szempontokra is figyelő, az erőszak helyett a békés, a demokrácia és a jogállamiság eszközeivel élő modell meghonosításában a közép-európai régióban.
Az EMNT kéri a Románia és Magyarország közötti alapszerződés záradékának törlését, amely hivatkozási alapul szolgál az autonómiatörekvések visszautasítására.
