Egy lépéssel közelebb az Őrkő rendezéséhez

„Egy közösség erejét a leggyengébb láncszem mutatja” – fogalmazott Antal Árpád a szerződés aláírását megelőzően. A polgármester szerint éppen ezért vágtak bele, hogy a város három hátrányos helyzetű részé­ben lakó, szociális tekintetben veszélyeztetett közösségek tagjainak felzárkóztatásáért tegyenek. Integrált, több szintű beavatkozást jelentő projektekről van szó, melyekkel az Őrkő, a Csíki negyed valamint a szépmezői lakóövezet felzárkóztatását, az ott lakók életkörülményeiknek javítását célozzák. A programban összesen mintegy 3300 személy érintett.

Simion Crețu a maga részéről ismertette a Regionális Operatív Program idevágó támogatási vonalával kapcsolatos tudnivalókat, kitérve a helyi akciócsoportok és a helyben kidolgozott stratégiák fontosságára. Az igazgató elmondta, hogy a legfontosabb összetevője ennek az elképzelésnek az, hogy integrált rendszerben való gondolkodást várt el a kezdeményezőktől, azt, hogy több irányból közelítsék meg a települést jellemző szociális problémákat és eszerint építsék fel a pályáztatási rendszert. Crețu azt is elmondta, hogy országos szinten ritkák az olyan összetett szociális célú kezdeményezések, mint ami Sepsiszentgyörgyön elindult. Az igazgató továbbá jelezte, hogy a célegyenesben van egy harmadik infrastrukturális beruházás – egy közösségi központ kialakítása – finanszírozása is, hamarosan ezt a megállapodást is aláírhatják. Ugyanő méltatta, hogy a megyeszékhely önkormányzata a központi fejlesztési régióban általuk közvetített uniós támogatások egyik fő haszonélvezője. A városnak jelenleg 24 aktív szerződése fut, ezek összértéke meghaladja az 52 millió eurót, amiből több mint 43 millió euró vissza nem térítendő támogatás.

Több mint húszmillió lej

A beruházások kapcsán Tóth-Birtan Csaba alpolgármester elmondta, hogy a felzárkóztatási program indítását követően egy nagy feladatnak bizonyult a terep felmérése, ahová a beavatkozásokat tervezték. A feltérképezés során 526 lakást azonosítottak az Őrkő negyedben (a szomszédságában lévő utcákkal együtt), amelyek jelentős része borzalmas lakhatási körülményeket jelent. A lakóházak 77 százaléka engedély nélkül épült. Ezek mintegy fele közterületen, további hányaduk tisztázatlan jogviszonyú magánterületen helyezkedik el. A házak több mint 60 százaléka egyetlen helyiségből áll, kétharmaduk túlzsúfolt. Az elnyert pályázat révén az önkormányzat 25 ikerházban 50 szociális lakást alakít ki, így javítva a lakhatási körülményeket. A lakások hatvan négyzetméteresek lesznek, mindenikhez kétszáz négyzetméteres terület tartozik majd. A beruházás összértéke 17,7 millió lej, az önkormányzatnak ebből 3,8 millió lejt kell állnia. Fontos tudnivaló – amint azt Antal Árpád is megerősítette – hogy az ingatlanok odaítélése a rászorulóknak a város teljes területén érvényes, szociális lakásokra vonatkozó szabályzat szerint történik majd. Antal Árpád kitért arra is, hogy az építést megelőzően több, jelenleg a területen található lakást le kell majd bontani, ez várhatóan nem megy majd egyszerűen, ezért már most elkezdték a tárgyalásokat az érintettekkel.

Ami az óvodaépítést illeti, Tóth-Birtan Csaba elmondta: a szerződésben foglaltak egy 123 gyerek befogadására alkalmas intézmény létrehozását célozzák játszótérrel, udvarral, sportpályával. A beruházás összköltsége mintegy 3,5 millió lej, ebből a város önrésze egymillió lej. Mindkét beruházást 2023 őszéig le kell zárni.
 

Nem elég csak munkahelyeket teremteni

A rászorulók lakhatási körülményeit is rendezni kell, de környezetüket is élhetővé kell tenni, illetve meg kell teremteni az oktatáshoz való hozzáférés lehetőségét, illetve elérni azt, hogy az érintettek éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. Nem elég csak munkahelyeket teremteni. A hatékony felzárkóztatáshoz integrált, többirányú beavatkozás szükséges – fogalmazott Veres Nagy Tímea. A Sepsi Helyi Akciócsoport vezetője szerint a legfontosabb, hogy ez az első alkalom, amikor közösen lép fel az összes felelős – civil szféra, önkormányzat, intézmények –, a kezdeményezés pedig olyan kiegészítő részletekre is kiterjed, mint például a közösség tagjainak felkészítése az új helyzetre, hogy ők is részesei akarjanak lenni a változásnak. De legalább ennyire fontos, hogy az előítéleteket is leépítsék a felzárkóztatandó közösségben éppúgy, mint abban a közösségben, ahová integrálni szeretnék ezeket az embereket. Antal Árpád szerint a cél, hogy teljesen átalakítsák az Őrkő negyedet. Ehhez törvényessé kell tenni a lakhatást, el kell érni, hogy az embereknek legyen munkahelye, a gyerekek óvodába és iskolába járjanak. „Az egykori fizikai falat (a Váradi József utca felső szakaszán húzódó betonkerítést – szerk. megj.) már lebontottuk, most az a cél, hogy a közösségek közötti előítéletekre épült láthatatlan fal is eltűnjön” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve: az eredmények nem lesznek azonnaliak, sok türelem és kitartás szükséges.