A kovásznai Siklónak messze földön nagy a híre. Így nem is csoda, hogy a várost látogató turisták és fürdővendégek szabadidős programjukból, a Pokolsár és más helyi vagy környékbeli látványosságok meglátogatása mellett, nem hagyják ki a Siklót sem.
Az érdeklődők korábban háromnyelvű (román, magyar és angol) táblán olvashatták Székelyföld legérdekesebb ipartörténeti műemlékének rövid műszaki leírását is, de ma már hűlt helye a táblának. Összeroskadt híd, szétvert állványkocsik, omladozó épületek fogadják a látogatót. A minap a székelykeresztúri Nagy Károly, aki a Szarvas Szállóban lakik, azzal a kéréssel keresett fel, hogy hozzuk nyilvánosságra felháborodását a Siklónál látottak okán. Mint elmondta: immár többször gyógykezeltette magát Kovásznán, és minden alkalommal meglátogatta a Siklót. Sőt, más fürdővendégeket is magával csábított, hogy megmutassa nekik ezt az ipartörténeti remekművet. Legutóbbi látogatásakor még volt, amit mutogatnia, most viszont szégyent vallott kollégái előtt, hiszen a látvány elképesztő. ,,Nem tudom, kit lehet felelősségre vonni a hanyagságért, mely miatt e szégyenteljes helyzetbe jutott itt minden. A helyi hatóságok legalább egy táblát állíthatnának emlékül, hogy itt valamikor egy olyan műszaki találmány működött, amely páratlan volt Európában" — mondja Nagy Károly.
Hát igen. Igazat kell adnunk fürdővendégünknek. Nemcsak a megyehatárokat kellene hatalmas, Székelyföld feliratú táblákkal megjelölni, hanem azon belül is volna még bőven tennivaló. Például a kökösi hídnál lebontott tábla anyagából a kovásznai Siklóhoz lehetne fabrikálni egyet, és felállítása nem okozna botrányt, csak elismerést.
