A mikroszkopikus penészgombák a természetben nagy számban előforduló heterotróf élőlények, amelyek elsősorban a gabonaféléket fertőzik meg. Ezeken elszaporodva tápanyagokat vonnak el, közben az állati és emberi szervezetre káros másodlagos anyagcseretermékeket, úgynevezett mikotoxinokat választanak ki.
Ezek hatását már a középkorban is ismerték, a XVII. században például leírták a penészes rozskenyér hallucinogén hatását. Jelenleg úgy tartják, hogy világszinten az évente termelt gabonaféleségek 25 százaléka az ismert penészfajtákkal fertőzött, de meglehet, hogy az eddig ismeretlen toxinokkal ez az arány jóval magasabb. Ma már több mint ezer toxikus anyagcsereterméket ismerünk, ezek közül majdnem száz káros hatását bizonyították.
A penészgombák közül a nagyobb nedvességtartalmat igénylők már a szántóföldön szennyezik a növényeket (szántóföldi penészgombák), míg a viszonylag szárazságtűrők a raktározás közben termelnek toxinokat (raktári penészgombák). Az előbbiek csoportjába tartoznak a Fuzarium-fajok, a raktári penészgombák főbb képviselői az Aspergillus- és a Penicillium-fajok.
A penészgombák jelentős gazdasági és egészségügyi problémát jelentenek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. A növénytermesztésben a termés csökkenése, a vetőmag minőségi romlása és a sütőipari minőség csökkenése okoz gazdasági veszteséget. A veszteség mértékét az adott hibrid (búza, kukorica) érzékenysége, az időjárási tényezők és az agrotechnikai eljárások befolyásolhatják. A gomba növényi táplálóanyagokat használ fel, ennek következtében csökken a takarmány energia- és fontosabb aminosav-tartalma. Ha az állatok penészes takarmányt fogyasztanak, kevesebbet esznek, romlik a takarmány értékesülése, a fiatal állatok gyengén fejlődnek, megjelennek a szaporodásbiológiai zavarok, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás, nagyobb mennyiségek fogyasztásánál jellegzetes mikotoxikózisok (betegségek) alakulnak ki. A gombatoxinok által előidézett betegségek nem fertőzőek, tehát nincs sajátos kórokozó, és a szennyezett takarmány megvonásával a tünetek elmúlnak. Ugyanakkor a feltételezett betegséget, a mikotoxinokat a takarmányvizsgálati laboreredmények is megerősíthetik. A mikotoxikózisok felismerését megnehezíti, hogy általában a tünetek az alacsonyabb toxinkoncentrációk miatt nem kifejezettek, nem kórjelzőek, és gyakran több toxin egyidejűleg fejti ki káros hatását.
(folytatjuk)
