Elértük, hogy eltörölték a kollektív bűnösséget, a tények feltárása és nyilvánosságra hozatala pedig intézményes szinten történik, mert meggyőződésünk volt, hogy a múlt tisztázása teremti meg azt a jelent, amellyel olyan biztonságos jövő építhető, amelyben minden nemzetnek egyforma lehetőségei és közös céljai vannak – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és a szabadkai városi képviselő-testület elnöke az 1944–1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett tegnapi szabadkai megemlékezésen.
Hozzátette: halottak napján Bácskában a legtöbben nemcsak a saját halottaikra emlékeznek, hanem az 1944 őszén elkövetett megtorlások áldozataira, azokra, „akik életükkel fizettek egy korábbi ugyanilyen igazságtalan öldöklésért, anélkül, hogy esélyük lett volna az igazságra”.
„Ők azok, akiket a bosszú és mellette a legrosszabb emberi tulajdonságokból fakadó cselekedetek ragadtak el, és akiket még elsiratni sem lehetett nyilvánosan. A gyászt, a rettegést, az igazságtalanság számonkérését a megbélyegzéstől és a további borzalmaktól való félelem váltotta fel. Családok vesztek oda, mentek tönkre, települések tizedelődtek meg. A fájdalom, a félelem, a számonkérés helyett a titkolózás, a tényfeltárás helyett a tagadás évtizedekig tartott” – részletezte Pásztor Bálint. Aláhúzta: „ekkora veszteség és ekkora igazságtalanság nem történhet soha többé, és ilyen hosszú ideig tartó tényfelderítés és tagadás sem”.
A magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyes bizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja. A megbékélési folyamat kulcspillanata volt, amikor a második világháborúban kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok tiszteletére 2013-ban Csúrogon emlékművet állítottak, amelyet Áder János magyar és Tomislav Nikolić akkori szerb elnök jelenlétében adtak át, és a két államfő közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt.
Egy évvel később, 2014-ben pedig – hét évtized után – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a mészárlásokban legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó, a negyvenes évek végén született jogszabályt. Aleksandar Vučić jelenlegi elnök – akkor még miniszterelnökként – részt vett az 1944–1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szabadkai megemlékezésen. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
A Szabadkán található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt több mint ezer – főleg magyar, horvát és német – embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta azonban újabb 273 áldozat maradványait találták meg.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
