Idő is volt, épp elég: még három év a választásokig, ami alatt megváltoztathatott volna ezt-azt az országban, ahogy ez a programjában is szerepelt. Lényegében ezért, a baloldal által elrontott dolgok miatt szavaztak rájuk az emberek.

Az elmúlt két hónapban azonban a PNL csúfosan és egyre mélyebben elásta magát. Hétről hétre lejjebb csúszott, most rosszabbul áll, mint egy héttel ezelőtt, és nem biztos, hogy meg tud állni. Még ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, de a parlamenti matematikát nézve csak másodhegedűs lehet a szociáldemokraták árnyékában, és örülhet, ha ennyivel megússza, mert egy előrehozott választáson jelenlegi súlyának felével kerülne vissza a törvényhozásba, jóval távolabb a kormányzástól, mint most. És mindez azért, mert egy önmagát nyertes csapatnak nevező, haszonleső társaság teljhatalomra tört a párton és a kormányon belül is. Mit értek el vele, láthatjuk.

Rájöttek volna végre, hogy melléfogtak? Florin Cîțu biztosan nem, ő még mindig reméli, hogy kormányfő lehet, holott már a maradék pártja sem áll mögötte, hívei napról napra fogyatkoznak. Nem, nem ismeri el, hogy tévedett, a bocsánatkérés pedig eszébe sem jut, pedig a kormányválság kitörése óta 15 ezernél többen haltak meg azért, mert a saját politikai játszmáit fontosabbnak tartotta munkaköri feladatánál, a lakosság gondjainak megoldásánál. Most sem azért mondott le a kisebbségi kormányzásról, hogy az ország ne sodródjon tovább irányítás nélkül a viharban, hanem mert Klaus Iohannis államfő új parancsot adott ki, megriadva attól, hogy az AUR a felfüggesztését kezdeményezte. Ha ugyanis ezt a PSD és a PNL-ből kivált Orban-szárny megszavazza a parlamentben, a népszavazáson már nem sok esélye van arra, hogy végigvigye a második mandátumát, hiszen nagyon magára haragította az embereket: a politikai és az egészségügyi válságért is őt okolják, és nem használt a népszerűségének, hogy nyugodtan sétálgatott Egyiptomban, illetve golfozott, miközben három-négy percenként halt meg valaki a gazda nélkül maradt Romániában. És aki él, az sem virul.

Így válhatott – hét év után – főellenségből elfogadható, sőt, a reformokból nem engedő USR-nél kívánatosabb partnerré a PSD; kényelmesebbnek is tűnik a szociáldemokratákkal kiegyezni, mert több minden köti őket a liberálisokhoz, mint amennyi elválasztja. Inkább csak elviekben különböznek, és az elveket a Balkánon nemigen veszik komolyan. A felelősséget sem, amiről annyit papolnak. A PSD még a PNL szeptemberi kongresszusa előtt megbuktathatta volna a kormányt – akkor azonban Ludovic Orban maradt volna a pártelnök, aki az USR-vel kormányzott volna, a szociáldemokraták pedig ellenzékben várhatták volna a 2024-es választásokat. És ezt a dörzsölt, a PNL-nél mérhetetlenül fifikásabb PSD-t akarja a saját butaságába bemerevedett, nemhogy az ellenfelek, hanem még a koalíciós partnerek mozgását is előrelátni képtelen Iohannis–Cîțu páros az igája alá hajtani...