Minden kis településen fenn kell tartani az óvodát és elemi iskolát, de a középfokú iskolahálózat épüljön egy-egy kisrégió igényeire; tudatosítani kell az emberekben, hogy az egészség érték, az ellátórendszert pedig úgy kell működtetni, mint ahogy a jó gazda a saját gazdaságát; számba kell venni művelődési intézményrendszerünk tárgyi és szellemi vagyonát, a kiürült falusi kultúrházakat meg kell tölteni a közösséget kiszolgáló különböző irányú funkciókkal — többek között ezeket a tennivalókat fogalmazták meg az előadók, akik egy-egy szakterületen vázolták fel Szé­kelyföld általuk javasolt fejlődési irányát. Mentalitásváltásra van szükség, el kell fogadni, hogy a diák és a beteg fogyasztó, a tanár és az orvos szolgáltató — hangsúlyozták —, és mindkét rendszer megtervezéséhez és működtetéséhez figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint nem pazarolhatunk energiákat arra, hogy külön-külön találjunk megoldásokat azonos gondokra, ezért is jó, ha Kovászna és Hargita megye szakemberei közösen gondolkodnak a jövőről. A két megyei önkormányzat és az intézmények közötti jövőbeli együttműködés legfontosabb területei a munkahelyteremtés, a gazdaság-, a humánerőforrás- és az infrastruktúrafejlesztés, az erdőgazdálkodás és a turizmus — szögezte le Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, míg Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök a pozitív jövőkép kialakításának fontosságát hangsúlyozta. A politikusok nem várták végig az előadásokat, de idézett köszöntőjükben egyértelműen megfogalmazták: ahhoz, hogy jó politikai döntések szülessenek, szakmailag jól megalapozott stratégiákra van szükség.