Az árkosi, Székelyföld másképp cÃmű konferencián elhangzott elÅ‘adásában a szociológus SzéÂkelyföld helyét vizsgálta Erdély társadalomszerkezetében, érdekes adatokat közölve a térségrÅ‘l.
Elmondta például, hogy jóval kevesebb a felsőfokú végzettségű magyar, mint a román. Országos szinten ugyanis 6,7 százalék az egyetemi végzettségűek aránya, a románok 7 százaléka járt felsőoktatási intézménybe, a magyarok 4,4 százaléka. Hargita és Kovászna megyében még rosszabb a helyzet: a lakosságnak csak 3,6—3,7 százaléka végzett felsőfokú iskolát. Kiss Tamás rámutatott: a többi megyében is kevesebb a magyar felsőfokú végzettségű. Érdekes viszont, hogy ez nem hat ki a foglalkoztatottságra: a magyar munkanélküliek aránya nem nagyobb a románokénál.
A kisebbségkutató intézet Életünk fordulópontja cÃmű saját felmérése szerint — amelyben a 20 és 45 év közötti magyar lakosság helyzetét vizsgálták — a székelyföldi háztartások átlagjövedelme 2006 novembere és 2007 februárja között 1123 lej volt, ami azt jelenti, hogy az egy fÅ‘re esÅ‘ jövedelem 430 lej. Ha a 215 lej alatti jövedelemmel rendelkezÅ‘k számÃtanak szegénynek, a magyar lakosság több mint egynegyede — 27,3 százaléka — kerül e csoportba. A székelyföldi arány ennél magasabb, 33 százalékos, azaz minden harmadik személy szegénynek minÅ‘sül, de Erdély más térségeiben, például a Partiumban is hasonló a helyzet. Kiss Tamás szerint azonban, ha a térség gazdaságilag húzóvárosának számÃtó Marosvásárhelyt nem vennék be a felmérésbe, a kép módosulna: mÃg a Maros megyei nagyvárosban a lakosság egytizede szegény, a marosszéki falvakban élÅ‘k fele minÅ‘sÃthetÅ‘ annak. Ez egyébként általános jelenség: a nagyvárosokban sokkal kisebb az elszegényedés veszélye, ellenben körzetükben már jóval többen szűkölködnek.
A kutatás során az elszegényedés veszélyét is vizsgálták az öröklött életkörnyezet, a nemzeti hovatartozás, az iskolai végzettség, a családi állapot — hajadon, nÅ‘s, elvált — vagy a vallás függvényéÂben. Valamennyi tényezÅ‘ közrejátszik ugyanis az elszegényedés veszélyének szintjében. Az adatokból kiderül, hogy jóval kevésbé veszélyeztetett egy felsÅ‘fokú végzettségű, mint egy alacsonyabb tanulmányi szinttel rendelkezÅ‘ egyén, a legkevésbé pedig az értelmiségieknek kell tartaniuk a nélkülözéstÅ‘l. A vizsgálat szerint egyébként a háromszéki falvakban élÅ‘ magyarul beszélÅ‘k egyötöde roma — ez jóval magasabb, mint amennyit a hivatalos népszámlálási adatok mutatnak.
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
