Az árkosi, Székelyföld másképp című konferencián elhangzott előadásában a szociológus Szé­kelyföld helyét vizsgálta Erdély társadalomszerkezetében, érdekes adatokat közölve a térségről.

Elmondta például, hogy jóval kevesebb a felsőfokú végzettségű magyar, mint a román. Országos szinten ugyanis 6,7 százalék az egyetemi végzettségűek aránya, a románok 7 százaléka járt felsőoktatási intézménybe, a magyarok 4,4 százaléka. Hargita és Kovászna megyében még rosszabb a helyzet: a lakosságnak csak 3,6—3,7 százaléka végzett felsőfokú iskolát. Kiss Tamás rámutatott: a többi megyében is kevesebb a magyar felsőfokú végzettségű. Érdekes viszont, hogy ez nem hat ki a foglalkoztatottságra: a magyar munkanélküliek aránya nem nagyobb a románokénál.

A kisebbségkutató intézet Életünk fordulópontja című saját felmérése szerint — amelyben a 20 és 45 év közötti magyar lakosság helyzetét vizsgálták — a székelyföldi háztartások átlagjövedelme 2006 novembere és 2007 februárja között 1123 lej volt, ami azt jelenti, hogy az egy főre eső jövedelem 430 lej. Ha a 215 lej alatti jövedelemmel rendelkezők számítanak szegénynek, a magyar lakosság több mint egynegyede — 27,3 százaléka — kerül e csoportba. A székelyföldi arány ennél magasabb, 33 százalékos, azaz minden harmadik személy szegénynek minősül, de Erdély más térségeiben, például a Partiumban is hasonló a helyzet. Kiss Tamás szerint azonban, ha a térség gazdaságilag húzóvárosának számító Marosvásárhelyt nem vennék be a felmérésbe, a kép módosulna: míg a Maros megyei nagyvárosban a lakosság egytizede szegény, a marosszéki falvakban élők fele minősíthető annak. Ez egyébként általános jelenség: a nagyvárosokban sokkal kisebb az elszegényedés veszélye, ellenben körzetükben már jóval többen szűkölködnek.

A kutatás során az elszegényedés veszélyét is vizsgálták az öröklött életkörnyezet, a nemzeti hovatartozás, az iskolai végzettség, a családi állapot — hajadon, nős, elvált — vagy a vallás függvényé­ben. Valamennyi tényező közrejátszik ugyanis az elszegényedés veszélyének szintjében. Az adatokból kiderül, hogy jóval kevésbé veszélyeztetett egy felsőfokú végzettségű, mint egy alacsonyabb tanulmányi szinttel rendelkező egyén, a legkevésbé pedig az értelmiségieknek kell tartaniuk a nélkülözéstől. A vizsgálat szerint egyébként a háromszéki falvakban élő magyarul beszélők egyötöde roma — ez jóval magasabb, mint amennyit a hivatalos népszámlálási adatok mutatnak.