Nagyjából Szacsva lakosságának megfelelő számú ember veszítette életét Háromszéken az elmúlt hónapban a koronavírus-fertőzés nyomán, az átoltottság ennek ellenére változatlanul alacsony szinten maradt, amivel a megye országos szinten még mindig sereghajtó, és ha a tendencia fennmarad, tavaszra sem érhető el a nyájimmunitás – jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Ráduly István prefektus. A kormány helyi képviselője szerint a járvány eddigi alakulása alapján nem az a kérdés, hogy megfertőződünk-e vagy sem, hanem hogy mikor, ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy miként esünk át a betegségen, vagy épp rámegy az életünk. Ezért még mindig nem késő beoltatni magunkat, a lehetőség pedig megvan.
Ráduly István elmondta: az utóbbi harminc nap alatt 16 594 oltást adtak be, naponta átlagosan valamivel több mint 500 dózist használnak el, de ennek egy része második vagy harmadik oltás. Az első alkalommal oltóközpontokhoz fordulók száma ritkán haladta meg a százat egy nap alatt. A legtöbb aktív fertőzött november 4-én volt (1347), és ezen a napon haltak meg a legtöbben (15), a legtöbb vakcinát október 28-án igényelték (1424), a legkevesebbet most hétfőn (302). Ebben a ritmusban tavaszra sem alakul ki a nyájimmunitás, minden újabb hullám további áldozatokat fog szedni – vélte a prefektus.
Ráduly István szerint megtévesztő lehet, hogy csökken az esetszám és ezzel a fertőzöttségi arány. Párhuzamosan ugyanis a súlyos esetek és az elhunytak száma változatlanul magas. Csak Háromszéken négy-öt ember hal meg naponta a koronavírussal összefüggésbe hozható okok miatt. Történik mindez, hogy előjegyzés és sorban állás nélkül rendelkezésre áll ingyenes védőoltás. Más országokban ez távolról sem így van – mondotta a prefektus.
A kormányhivatal vezetője kitért arra is, hogy az elhunytak jelentős része valóban idős, beteg személy – 82 százalékuk 65 évesnél idősebb volt és legalább egy társbetegségben szenvedett –, akik közül megtörténhet, hogy néhányan meghaltak volna, de a vírus is számottevően hozzájárul, hogy végül jóval többen távoztak az élők sorából. Ráduly István elismerte, az is igaz, hogy oltott személyek is életüket vesztették, de az arányuk az országos statisztikákban 10 százalék alatt van, Háromszéken még ennél is jelentősen alacsonyabb. A háromszéki közegészségügyi igazgatóság nyilvántartása szerint Kovászna megyében az eddig elhunyt 525 fertőzött személyből mindössze nyolc volt beoltva, ami 1,52 százalékot jelent.
Ráduly István emlékeztetett, hogy Nyugat-Európában is pusztít a járvány, és már az ötödik hullámról beszélnek. Ismét rengeteg az új fertőzött, de a magas átoltottság miatt viszonylag kevés a súlyos eset és alacsony a halottak száma. A prefektus úgy véli, hogy a karácsony körüli „népvándorlással” újra megugrik majd idehaza is az esetszám, annyi különbséggel, hogy ismét több lesz a halott, ezért még mindig nem késő kérni az oltást.
A prefektus szerint nem az a kérdés, hogy megfertőződünk-e, hanem az, hogy mikor. Előfordulhat, hogy elszigeteltebb közösségekben lesz, aki megússza, de aki városban vagy nagyobb népsűrűségű településen él, zsúfolt munkahelyen dolgozik, az előbb-utóbb megfertőződik, és ettől az oltás sem védi meg. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen állapotban – legyengülten, kiszolgáltatottan vagy felkészülten – találja a szervezetet a vírus. A beoltottak nehezebben fertőződnek meg, ugyanakkor rövidebb ideig tart náluk a betegség, tehát kevesebb ideig fertőznek. Ezért kellene mindenkinek, akinek nem ellenjavallt, beoltatnia magát: hogy kevésbé legyenek kitéve a fertőzés veszélyének azok az idős vagy különböző allergiás megbetegedésben szenvedő emberek, akiknek valóban nem ajánlott az oltás – fejtette ki Ráduly István.
A prefektus ugyanakkor arra intette a háromszékieket, hogy igyekezzenek megkülönböztetni az oltást egyértelműen támogató, valós szakértők tudományosan alátámasztott véleményét azoktól az oltásellenes elméletektől, amelyeket azok terjesztenek, akik ezelőtt néhány hónappal még azt sem tudták, hogy mi a különbség baktérium és vírus között.
