A Feketeügy partján és a Szépmező keleti szélén nyújtózkodik Szentivánlaborfalva, olyan áldott helyen, ahol a Fennvalónak minden természeti áldása adott. A Szépmező nemcsak szép hangzású név, ez a történelmi Sepsiszék legkiválóbb mezőgazdasági területe, „egy trieszti világkiállításon az itt termett búza sikértartalma miatt aranyérmet nyert”. Szentivánlaborfalvának kijár a sokarcú ragadványnév.
Századok sodrásában
A régebbi település Szentiván, nevét templomának védőszentjétől, Keresztelő Szent Jánostól kapta, főoltárképe is őt ábrázolja, Fogarasy Mihály püspök ajándéka 1840-ből. 1899-ben egyesült a közeli Laborfalvával, melynek neve kimaradt a későbbi lakott települések sorából, hogy miért, az még ma is vita tárgyát képezi.
A falu legértékesebb idegenforgalmi értéke a katolikus templom, amely minden bizonnyal egy régebbi maradványain épült fel. Szentélye félköríves, sekrestyeajtójának reneszánsz stílusú faragott gerendáján virágornamentika díszíti a patrónus Henter család XVIII. századi címerét. A reformáció ebben a faluban az unitárius hitre való átállását eredményezte, a megmaradt katolikus hívek a szomszédos uzoni nemes Mikes család udvari kápolnájába jártak szentmisére. A katolikus restauráció idején, 1725-ben a szentiváni katolikus Henter báró, valamint az alsócsernátoni Kálnoki Mihály visszavette az unitáriusoktól a hajdani katolikus templomot. A torony az 1802. évi földrengéskor összeomlott. Ezután alapjaiból többször javításra szorult. Jelenleg a több mint 300 lelket számláló gyülekezetet ft. Nagy László Eörs plébános és sepsiszentgyörgyi kórházlelkész pásztorolja.
Laborfalva és a Berdék emléke
„A XVI. század derekán említik a falut legkorábban, mikor az unitárius vallás kezdetét vette Erdélyben, s Laborfalva is azok sorában volt. A hagyomány azt mondja, hogy a falu neve a labor deák szóból származik, ami munkát jelent. Ugyanis a szomszéd komollói vár urának, Kámillusnak munkásai laktak volna itt, Laborfalva tehát Munkásfalva. A község határába esik az úgynevezett Laborvölgye, a falu határán egészen átnyúló keskeny tekenő alakú mélyedés. Ezen keresztül a népmonda szerint egy rézhíd vezetett. Vagyon továbbá az Égető domb, melyen köztudat szerint a bűnösöket égették meg” – mentette a szájhagyományt Pesty Frigyes.
Laborfalva nevét viselte életén át Jókainé Benke Judit (1817–1886), művésznevén Laborfalvi Róza. Emléktáblája a templom melletti iskola épületének homlokfalán látható. Jobb és szebb eseménnyel nem lehetett volna megünnepelni a magyar színművész születésének 200. évfordulóját, mint a kisiskolások hagyományos vers-, népmese-, népmonda- és prózavetélkedőjével, amelynek jelmondata: Szépen magyarul.
Itt ringatták bölcsőjét az 1848–49-i forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyik fő politikai egyéniségének, Berde Mózsának (1815–1893). Édesapja, Berde Mózes is részt vett a szabadságharcban. Koporsó alakú sírköve ott látható az unitárius temetőben. Anyai rokona volt szentiváni Márkos Dániel kolozsvári tanár, az erdélyi unitárius egyház püspöke. Innen származott a lángoló lelkű költő, Szentiványi Mihály (1813–1842), és Szentiványi Henter Benedek is, Háromszék főkirálybírája, aki 1586-ban a fejedelmi tábla ülnöke volt. Másik nagy fia az első magyar nyelvű „légtüneménytani”, klimatológiai szakkönyv szerzője, Berde Áron, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az 1872-ben alapított kolozsvári egyetem első rektora. Itt született Háromszék vármegye főispánja, Szentiványi Gábor (1888–1950), a letűnt rezsim áldozata. Laborfalvához kötődik Szentiványi Sándor (1905–1983) unitárius teológiai tanár, jeles szónok, egyházi író is.
Laborfalva unitárius temploma 1826-ban épült. Belsejében emléktáblán olvashatjuk: E község halhatatlan szülöttje, a legnagyobb unitárius jótevő laborfalvi Berde Mózsa emlékére. Dr. Szentiványi Gábor 1939. A templom előtt a magyar szabadságharc helybeli mártírjainak emlékkopjája áll (Lengyel László munkája, 1994).
A szomszédos iskola falán bronzból készült Berde Mózsa-dombormű látható, ezzel közös márványlapra helyezték el a tudós Berde Áron portrédomborművét, mindkettő Petrovits István alkotása (2013, 2019). 1993-ban, néhai Szalad Árpád iskolaigazgató idején vette fel az iskola Berde Mózsa nevét, felújították a Berde-emlékszobát, és az épületben falutörténeti kiállítást rendeztek be. Berde templom előtti kopjáját az árkosi Bálint Zoltán faragta. Emlékének ápolója Buzogány-Csoma István unitárius lelkész, a művelődési rendezvények lelkes animátora.
A faluban egy utca is a Berdék nevét viseli.
Berde Mózsa cserefája
A híres cipó névadója
Berde Mózsa főút menti szülőháza helyén ma új épület áll, előtte az óriás Berde-emlékfát csodáltuk meg. Adatközlőm, néhai Sükösd Gábor szerint a Labor völgyétől fel a Seethal-tagig és a Magyarok útjáig mind Berde-birtok volt. Kúriáját a Sükösdök vásárolták meg. Amikor a régi házat elbontották, megtalálták Berde rejtekhelyét, ahol kincseit tartotta. Spórolós ember volt – mondta adatközlőm. Egy nap Brassóba készült. Összehívatta az udvarnépet, kiadta a délelőtti munkát. Kora délutánra már itthon volt. Ellenőrizte, hogy mindenki elvégezte-e feladatát. Ezt tegyétek meg – mondta: két kiflivel megjártam Brassót!
Berde Mózsát a székely katonaság választotta meg népképviseleti országgyűlési követének, részt vett a kolozsvári országgyűlés jobbágyfelszabadításról szóló törvénytervezetének összeállításában, egyik szervezője volt a háromszéki önvédelmi harcnak, küzdelme révén a képviselőház kimondta a határőrrendszer megszüntetését, és részt vett az Agyagfalvi Nemzetgyűlésen. Tetteiért börtönt szenvedett, jövedelméből épültek a kolozsvári, tordai és székelykeresztúri iskolák, diákjainak naponta egy-egy ingyencipót juttattak. Ez volt az a híres Berde-cipó, melyet a szegény sorsú és arra érdemes tanulók kaphattak.
Berde Lenkével és unokatestvérével, Kóródi Sándorral összeállítottuk a ma élő szentivánlaborfalvi Berdék névsorát, akik a faluban, Uzonban és Sepsiszentgyörgyön élnek. Kiderült, hogy ők a tudós Berde Áronnak (1819–1891) a leszármazottai, akinek a kúriája a Kicsivíz utca 329. szám alatt állt.
Berde Mózsa születésének 200. évfordulója előtt lapunkban egy laborfalvi riportot közöltem, abban írtam le, hogy „egy szobrot megérdemelne”. És összefogott a Berde-barátok közössége, pályáztunk, és 2017. március 15-én, a kormánybiztos Berde Mózsa születésének 200. évfordulóján Sepsiszentgyörgy központi parkjában lelepleztük Harmath István Baján élő székelyudvarhelyi születésű szobrászművész alkotását.
A Szia tánccsoportja
A faluszellem mesterei, tollforgatók
Maroknyi értelmiségi mentette a sokarcú település értékeit. Ikerfalu a Feketeügy mellett címmel tanulmánykötetet jelentetett meg a Berde Mózsa Alapítvány 1996-ban, szerzői között ott találjuk a Szalad Árpád, Kónya Ádám, Bitay Ödön, Kóródi Hajnalka, Cserey Zoltán, Kelemen Alpár, Kóródi Mária nevét.
A településhez kötődő, de Aradon élő Matekovitsné Kóródi Mária Beszédes évek – Ikersors tíz bekezdésben című kötetében emlékezik Hajnalka nővérére (2011), 2013-ban pedig Múltbéli egypercesek címmel eleveníti fel a több mint négy évtizedes sport- és pedagógusi pályafutás állomásait.
Hiánypótló a mérnök-tanár Kelemen Alpár írói és zenei művelődésszervező munkássága. 1999-ben felvállalta az 1946-ban útra kelő Székely István dalkör, a férfikar újraélesztését, amely aztán messzire vitte a szentivánlaborfalvi székelyek dalos kedvének hírét, és nemrég megkapta népéért, közösségéért végzett munkájáért a Kóródi Hajnalka-díjat. Buzogány-Csoma István unitárius lelkész zenei szerzeményei immár lemezen is hallhatóak.
Járvány ide, járvány oda, a szabályok betartásával tánccsoportot alakított a fiatalok egyesülete a Szi@ – örvendeztetett meg elnökük, Pakucs Tamás. Hely is került, ahol próbákat tartsanak.
N. Kányádi Mihály helytörténész tavaly megörvendeztetett Szentivánlaborfalva nevezetes személyiségei című kiadványával, a falu harminc jeles személynek állíttatott emlékkopját a helyi temetőben. Jelenleg kiadásra kész az Összeházasodott falunk – Szentivánlaborfalva léte és élete 1900–2020 című kézirata, melyben helytörténeti adatok mellett humoros-vicces történeteket is talál majd az olvasó. Egyet megosztunk mi is: Ferenc Károly kovácsmester és horgász ismert ember volt a faluban. Ha valakinek szívességet tett, szerszámot javított és fent, a kapott lejecskét szivarra, italra valóként eldugta felesége elől egy kidobott főzőkályha rejtekébe. Pecázásból érkezett haza a Feketeügyről, megivott volna valamit Hidi Jancsi kocsmájában. Észrevette, hogy nincs a helyén a vaskályha. Hova lett a kályha? – kérdezte feleségét, Piroskát. Valami cigányok ócskavasat kerestek, és eladtam 50 lejért! – jött a felelet. Az öreg a fejéhez kapott és bevallotta az asszonynak, hogy a kályha hamutartójában több mint 200 lej dugott pénze volt. Felesége felmérte a bajt, majd elájult bánatában. Nem volt mit tenni: idegen cigányok voltak, hiába keresték volna. Se kályha, se pénz!
A Feketeügy árterületén a védetté nyilvánított Kupán-rét meánder-tavaiban – Harangos-tó, Feneketlen-tó – virul a sárga tavirózsa, a helyiek kupánvirága. A tavak környéke madárszálló a költöző vízimadarak számára.
Bordás Csaba falufelelős örömmel számolt be arról, hogy megkezdték a Malom utca aszfaltozását, elkészült a Feketeügyön áthajló új híd tervezete. A Saligny-programnál pályáznak a Temető utca felújítására és egy nyomásnövelő víztorony építésére.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
