A Feketeügy partján és a Szépmező keleti szélén nyújtózkodik Szentivánlaborfalva, olyan áldott helyen, ahol a Fennvalónak minden természeti áldása adott. A Szépmező nemcsak szép hangzású név, ez a történelmi Sepsiszék legkiválóbb mezőgazdasági területe, „egy trieszti világkiállításon az itt termett búza sikértartalma miatt aranyérmet nyert”. Szentivánlaborfalvának kijár a sokarcú ragadványnév.
Századok sodrásában
A régebbi település Szentiván, nevét templomának védőszentjétől, Keresztelő Szent Jánostól kapta, főoltárképe is őt ábrázolja, Fogarasy Mihály püspök ajándéka 1840-ből. 1899-ben egyesült a közeli Laborfalvával, melynek neve kimaradt a későbbi lakott települések sorából, hogy miért, az még ma is vita tárgyát képezi.
A falu legértékesebb idegenforgalmi értéke a katolikus templom, amely minden bizonnyal egy régebbi maradványain épült fel. Szentélye félköríves, sekrestyeajtójának reneszánsz stílusú faragott gerendáján virágornamentika díszíti a patrónus Henter család XVIII. századi címerét. A reformáció ebben a faluban az unitárius hitre való átállását eredményezte, a megmaradt katolikus hívek a szomszédos uzoni nemes Mikes család udvari kápolnájába jártak szentmisére. A katolikus restauráció idején, 1725-ben a szentiváni katolikus Henter báró, valamint az alsócsernátoni Kálnoki Mihály visszavette az unitáriusoktól a hajdani katolikus templomot. A torony az 1802. évi földrengéskor összeomlott. Ezután alapjaiból többször javításra szorult. Jelenleg a több mint 300 lelket számláló gyülekezetet ft. Nagy László Eörs plébános és sepsiszentgyörgyi kórházlelkész pásztorolja.
Laborfalva és a Berdék emléke
„A XVI. század derekán említik a falut legkorábban, mikor az unitárius vallás kezdetét vette Erdélyben, s Laborfalva is azok sorában volt. A hagyomány azt mondja, hogy a falu neve a labor deák szóból származik, ami munkát jelent. Ugyanis a szomszéd komollói vár urának, Kámillusnak munkásai laktak volna itt, Laborfalva tehát Munkásfalva. A község határába esik az úgynevezett Laborvölgye, a falu határán egészen átnyúló keskeny tekenő alakú mélyedés. Ezen keresztül a népmonda szerint egy rézhíd vezetett. Vagyon továbbá az Égető domb, melyen köztudat szerint a bűnösöket égették meg” – mentette a szájhagyományt Pesty Frigyes.
Laborfalva nevét viselte életén át Jókainé Benke Judit (1817–1886), művésznevén Laborfalvi Róza. Emléktáblája a templom melletti iskola épületének homlokfalán látható. Jobb és szebb eseménnyel nem lehetett volna megünnepelni a magyar színművész születésének 200. évfordulóját, mint a kisiskolások hagyományos vers-, népmese-, népmonda- és prózavetélkedőjével, amelynek jelmondata: Szépen magyarul.
Itt ringatták bölcsőjét az 1848–49-i forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyik fő politikai egyéniségének, Berde Mózsának (1815–1893). Édesapja, Berde Mózes is részt vett a szabadságharcban. Koporsó alakú sírköve ott látható az unitárius temetőben. Anyai rokona volt szentiváni Márkos Dániel kolozsvári tanár, az erdélyi unitárius egyház püspöke. Innen származott a lángoló lelkű költő, Szentiványi Mihály (1813–1842), és Szentiványi Henter Benedek is, Háromszék főkirálybírája, aki 1586-ban a fejedelmi tábla ülnöke volt. Másik nagy fia az első magyar nyelvű „légtüneménytani”, klimatológiai szakkönyv szerzője, Berde Áron, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az 1872-ben alapított kolozsvári egyetem első rektora. Itt született Háromszék vármegye főispánja, Szentiványi Gábor (1888–1950), a letűnt rezsim áldozata. Laborfalvához kötődik Szentiványi Sándor (1905–1983) unitárius teológiai tanár, jeles szónok, egyházi író is.
Laborfalva unitárius temploma 1826-ban épült. Belsejében emléktáblán olvashatjuk: E község halhatatlan szülöttje, a legnagyobb unitárius jótevő laborfalvi Berde Mózsa emlékére. Dr. Szentiványi Gábor 1939. A templom előtt a magyar szabadságharc helybeli mártírjainak emlékkopjája áll (Lengyel László munkája, 1994).
A szomszédos iskola falán bronzból készült Berde Mózsa-dombormű látható, ezzel közös márványlapra helyezték el a tudós Berde Áron portrédomborművét, mindkettő Petrovits István alkotása (2013, 2019). 1993-ban, néhai Szalad Árpád iskolaigazgató idején vette fel az iskola Berde Mózsa nevét, felújították a Berde-emlékszobát, és az épületben falutörténeti kiállítást rendeztek be. Berde templom előtti kopjáját az árkosi Bálint Zoltán faragta. Emlékének ápolója Buzogány-Csoma István unitárius lelkész, a művelődési rendezvények lelkes animátora.
A faluban egy utca is a Berdék nevét viseli.
Berde Mózsa cserefája
A híres cipó névadója
Berde Mózsa főút menti szülőháza helyén ma új épület áll, előtte az óriás Berde-emlékfát csodáltuk meg. Adatközlőm, néhai Sükösd Gábor szerint a Labor völgyétől fel a Seethal-tagig és a Magyarok útjáig mind Berde-birtok volt. Kúriáját a Sükösdök vásárolták meg. Amikor a régi házat elbontották, megtalálták Berde rejtekhelyét, ahol kincseit tartotta. Spórolós ember volt – mondta adatközlőm. Egy nap Brassóba készült. Összehívatta az udvarnépet, kiadta a délelőtti munkát. Kora délutánra már itthon volt. Ellenőrizte, hogy mindenki elvégezte-e feladatát. Ezt tegyétek meg – mondta: két kiflivel megjártam Brassót!
Berde Mózsát a székely katonaság választotta meg népképviseleti országgyűlési követének, részt vett a kolozsvári országgyűlés jobbágyfelszabadításról szóló törvénytervezetének összeállításában, egyik szervezője volt a háromszéki önvédelmi harcnak, küzdelme révén a képviselőház kimondta a határőrrendszer megszüntetését, és részt vett az Agyagfalvi Nemzetgyűlésen. Tetteiért börtönt szenvedett, jövedelméből épültek a kolozsvári, tordai és székelykeresztúri iskolák, diákjainak naponta egy-egy ingyencipót juttattak. Ez volt az a híres Berde-cipó, melyet a szegény sorsú és arra érdemes tanulók kaphattak.
Berde Lenkével és unokatestvérével, Kóródi Sándorral összeállítottuk a ma élő szentivánlaborfalvi Berdék névsorát, akik a faluban, Uzonban és Sepsiszentgyörgyön élnek. Kiderült, hogy ők a tudós Berde Áronnak (1819–1891) a leszármazottai, akinek a kúriája a Kicsivíz utca 329. szám alatt állt.
Berde Mózsa születésének 200. évfordulója előtt lapunkban egy laborfalvi riportot közöltem, abban írtam le, hogy „egy szobrot megérdemelne”. És összefogott a Berde-barátok közössége, pályáztunk, és 2017. március 15-én, a kormánybiztos Berde Mózsa születésének 200. évfordulóján Sepsiszentgyörgy központi parkjában lelepleztük Harmath István Baján élő székelyudvarhelyi születésű szobrászművész alkotását.
A Szia tánccsoportja
A faluszellem mesterei, tollforgatók
Maroknyi értelmiségi mentette a sokarcú település értékeit. Ikerfalu a Feketeügy mellett címmel tanulmánykötetet jelentetett meg a Berde Mózsa Alapítvány 1996-ban, szerzői között ott találjuk a Szalad Árpád, Kónya Ádám, Bitay Ödön, Kóródi Hajnalka, Cserey Zoltán, Kelemen Alpár, Kóródi Mária nevét.
A településhez kötődő, de Aradon élő Matekovitsné Kóródi Mária Beszédes évek – Ikersors tíz bekezdésben című kötetében emlékezik Hajnalka nővérére (2011), 2013-ban pedig Múltbéli egypercesek címmel eleveníti fel a több mint négy évtizedes sport- és pedagógusi pályafutás állomásait.
Hiánypótló a mérnök-tanár Kelemen Alpár írói és zenei művelődésszervező munkássága. 1999-ben felvállalta az 1946-ban útra kelő Székely István dalkör, a férfikar újraélesztését, amely aztán messzire vitte a szentivánlaborfalvi székelyek dalos kedvének hírét, és nemrég megkapta népéért, közösségéért végzett munkájáért a Kóródi Hajnalka-díjat. Buzogány-Csoma István unitárius lelkész zenei szerzeményei immár lemezen is hallhatóak.
Járvány ide, járvány oda, a szabályok betartásával tánccsoportot alakított a fiatalok egyesülete a Szi@ – örvendeztetett meg elnökük, Pakucs Tamás. Hely is került, ahol próbákat tartsanak.
N. Kányádi Mihály helytörténész tavaly megörvendeztetett Szentivánlaborfalva nevezetes személyiségei című kiadványával, a falu harminc jeles személynek állíttatott emlékkopját a helyi temetőben. Jelenleg kiadásra kész az Összeházasodott falunk – Szentivánlaborfalva léte és élete 1900–2020 című kézirata, melyben helytörténeti adatok mellett humoros-vicces történeteket is talál majd az olvasó. Egyet megosztunk mi is: Ferenc Károly kovácsmester és horgász ismert ember volt a faluban. Ha valakinek szívességet tett, szerszámot javított és fent, a kapott lejecskét szivarra, italra valóként eldugta felesége elől egy kidobott főzőkályha rejtekébe. Pecázásból érkezett haza a Feketeügyről, megivott volna valamit Hidi Jancsi kocsmájában. Észrevette, hogy nincs a helyén a vaskályha. Hova lett a kályha? – kérdezte feleségét, Piroskát. Valami cigányok ócskavasat kerestek, és eladtam 50 lejért! – jött a felelet. Az öreg a fejéhez kapott és bevallotta az asszonynak, hogy a kályha hamutartójában több mint 200 lej dugott pénze volt. Felesége felmérte a bajt, majd elájult bánatában. Nem volt mit tenni: idegen cigányok voltak, hiába keresték volna. Se kályha, se pénz!
A Feketeügy árterületén a védetté nyilvánított Kupán-rét meánder-tavaiban – Harangos-tó, Feneketlen-tó – virul a sárga tavirózsa, a helyiek kupánvirága. A tavak környéke madárszálló a költöző vízimadarak számára.
Bordás Csaba falufelelős örömmel számolt be arról, hogy megkezdték a Malom utca aszfaltozását, elkészült a Feketeügyön áthajló új híd tervezete. A Saligny-programnál pályáznak a Temető utca felújítására és egy nyomásnövelő víztorony építésére.