Antal Árpád felidézte, a tavalyi parlamenti választásokat követően nagyon optimisták voltak, hogy a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) sikerült egy legalább három évig fennálló kormánykoalíciót tető alá hozni. A polgármester szerint azért gondolkodtak csak három évben, mert megszokott ebben az országban, hogy a politikai pártok szívesebben vágnak neki a választásoknak ellenzéki szerepből – bírálatokkal könnyebb szavazatokat szerezni –, így arra számítottak, hogy az USR 2023 végén, a következő, négy választást is hozó év kezdete előtt esetleg kilép a koalícióból. Antal Árpád szerint a tavaly decemberi kormányalakítási tárgyalások sem voltak egyszerűek, mivel a PNL azelőtt egyedül kormányzott, s tisztségeket kellett átadnia az USR-nek és az RMDSZ-nek. Ez a liberálisoknál komoly belső konfliktusokat okozott, ami a kongresszuson látottakhoz vezetett, és a párton belüli válság azóta csak mélyül, egyre rosszabb az alakulat helyzete. Már csak ezért sem volt egyszerű az elmúlt kilenc hónap kormányzati szempontból. A koalíció ennyit bírt ki, a két nagy román párt vitája vezetett a széteséséhez, a maga részéről úgy gondolja, az RMDSZ tisztségviselői, miniszterei, államtitkárai tisztességesen végezték a munkájukat, a román oldalról egyik fél sem rótt fel semmit nekik.

A polgármester úgy látja: megengedhetetlenül hosszú időszak következett, amely során a kisebbségi kormányzás összes lehetséges változatát megpróbálták, és egyértelművé vált, hogy járhatatlan utakról van szó. A maga részéről nem is tartotta volna szerencsésnek, hogy három évvel a választások előtt hosszabb távon egy olyan alakulat kormányozzon, mely mögött nincs parlamenti többség. A próbálkozások végén az is bebizonyosodott, hogy az USR a PNL-vel nem tud kormányozni, az AUR-t pedig politikai karanténba kellett szorítani, tehát nem maradt más változat, mint a szociáldemokraták és a liberálisok közötti koalíció. „Az államfő abból főz kormányt, amit a választók a parlamentbe juttatnak” – fogalmazott Antal Árpád.
 

Beszálltak, de nem bármi áron

Az RMDSZ még nem jelent meg szükségszerűen a történet e részén, mivel a két román pártnak hatvanszázalékos többsége van a törvényhozásban – emlékeztetett Antal Árpád. Hogy a szövetség is végül a koalíció tagja lett, az kettős üzenetet hoz a román pártok irányából. Egyrészt jelzi, hogy szakembereikre szükség van, úgymond „kormányzunk, kormányzunk, de valakinek dolgoznia is kell”. Másrészt az is nyílt titok, hogy a román alakulatok nem bíznak egymásban (ami a PNL és USR viszonyára is igaz volt), így az RMDSZ esetenként egyensúlyt hozhat, a békítő szerepét is betöltheti a koalícióban.

Antal Árpád szerint az egyik érv, amiért az RMDSZ csatlakozott az, hogy egyetértenek azzal – amit Klaus Iohannis államfő is emleget egy ideje –, hogy az országnak alkotmányos reformra van szüksége. A szövetség 2003 óta emlegeti ezt. Az alaptörvény módosításához kétharmados többség kell, ami a PNL-nek és PSD-nek együtt sincs meg.  

A másik érv, hogy úgy vélik: az elmúlt egy évben politikusaik jól végezték a munkájukat, ezt az ország egésze érezhette, a magyarlakta településeken élők is, és itt nemcsak beruházásokról van szó, hanem évek óta elhanyagolt szimbolikus jelentőségű ügyekről, döntésekről.

Azt már az elején leszögezték: leülnek tárgyalni, de nem akármilyen feltételek mellett, és előre tisztázták, hogy nem az alakulatok koalícióbeli arányai szerint (azaz matematikai számítások mentén), hanem politikai szempontból történne a szaktárcák elosztása. Ez annyit jelentett, hogy a szövetség megőrizné az addigi három minisztériumot: fejlesztési, környezetvédelmi és sport, valamint a kormányfőhelyettesi tisztséget. Ezek matematikai, logikai sémák szerint nem jártak volna mind az RMDSZ-nek, mivel az USR-nél egy sokkal nagyobb parlamenti jelenléttel rendelkező párt lépett be a koalícióba, így az arányok is jelentősen megváltoztak. Múlt pénteken még úgy álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy nem tudták, mi lesz az eredmény, de végül elfogadták az érveiket – részletezte Antal Árpád. Emlékeztetett: igen sürgetővé vált, hogy a teljes jogkörű kormány hivatalba léphessen, mivel egyebek mellett költségvetés-módosításra van szükség, hogy például  az egészségügyi személyzet bérét biztosítani lehessen, illetve a szociális juttatásokat (nyugdíjak, segélyek) is folyósítani tudják.
 

Sikerek és kérdések

A családügyi minisztérium létrehozása az RMDSZ ötlete volt, programját is a szövetség dolgozta ki, örömükre szolgál, hogy bekerült a kormányprogramba is, illetve még a szociáldemokraták is értékelik az elképzelést. A kormányprogramot illetően a polgármester szerint pozitívum, hogy egyezség született, a nemzeti össztermék (GDP) hét százalékát beruházásokra fordítják – ez európai uniós forrásokat és kormánypénzt egyaránt jelent. Szintén jó, hogy a szociális intézkedések (nyugdíjemelés, minimálbéremelés) terén is megállapodtak. Elvi viták maradtak még a PNL és PSD között pár kérdésben, az egyik legfontosabb a többsávos, illetve egykulcsos jövedelemadó kérdése, és sajnos az RMDSZ-nek a multinacionális vállalatokat célzó, szolidaritási adóra vonatkozó javaslatát nem fogadták el. Antal Árpád szerint utóbbi kiemelten fontos lenne, hiszen a számítások szerint közel 1,4 milliárd eurót hozhatna az államkasszának, amiből fedezni lehetne a járvány okozta szociális és gazdasági válság kiadásait.  

Újságírói kérdésre válaszolva Antal Árpád egyebek mellett elmondta: vélhetőleg mindenki érzi, hogy az ország ebben az alkotmányos rendben szinte kormányozhatatlan. A félelnöki, fél-parlamentáris rendszer – amit a francia államigazgatási modell alapján igyekeztek felépíteni – nem működik. Ezen változtatni kell, s az RMDSZ (és az erdélyi magyar közösség) azt támogatja, hogy Románia színtiszta parlamenti köztársaság legyen. Az elnöki rendszer ugyanis sokkal kevesebb mozgásteret biztosít a kisebbségek számára a jogérvényesítés, a képviselet terén, mivel kevés esélye van annak, hogy államfőt például a magyarság adjon Romániának. Antal Árpád szerint meredek lenne azt állítani, hogy a politikai pártok között konszenzus lenne e téren, de kialakítható, illetve marad a kérdés, hogy az államfőhöz közel álló mélyállam illetékesei megakadályoznák-e vagy sem az alkotmány azon módosítását, mely az elnöki hatáskörök szűkítését írná elő.

Szintén a sajtó érdeklődésére Antal Árpád kijelentette: ennek a koalíciónak a léte sincs kőbe vésve, nem biztos, hogy kibírja a választásokig, a fontos most az volt, hogy legyen teljes jogkörű kormány és hogy az legalább tavaszig húzza ki. A politikus szerint a kormánykoalíció működésében a legnagyobb kockázatot a PNL jelenlegi állapota jelenti. Ha tovább megy a lejtőn az alakulat, az is előfordulhat, hogy egyszerűen elfogy, eltűnik. A maga részéről nem szeretné, ha az egykori parasztpárt sorsára jutnának.